Ülésezett az OPSZ Tudományos Tanácsa (+ fotók)

2015. november 18. 18:38
Ülésezett az OPSZ Tudományos Tanácsa (+ fotók)
„A polgárőr törvény és a polgárőröket érintő egyéb jogszabályok hatályosulása” – ezzel a címmel szervezett eszmecserét a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Belügyminisztérium I. emeleti tárgyalójában november 16-án az Országos Polgárőr Szövetség Tudományos Tanácsa. 

A tanácskozáson résztvevőket – akik között ott volt dr. Janza Frigyes, a Magyar Rendészettudományi Társaság főtitkára, dr. Németh József r. alezredes, a Rendőrség Tudományos Tanácsának elnöke és dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke is – Prof. Dr.h.c.mult. Dr. Besenyei Lajos, az OPSZ Tudományos Tanácsának elnöke köszöntötte.
A köszöntő szavak után Besenyei professzor ismertette annak a kérdőíves felmérésnek az eredményeit, amelynek keretében több száz polgárőrt kérdeztek meg. A válaszok alapján készített összegzés szerint a polgárőrök tevékenysége a közfigyelem középpontjába került. A Polgárőrség rendkívül heterogén szervezet, a 8 általánost végzettől a diplomásig, a közkatonától a tárbonokig, a tinédzsertől a 80 évesig mindenki megtalálható közöttük, aki a közbiztonság javítása érdekében tenni akar. Ezért is nehéz megfogalmazni az „üzeneteket” úgy, hogy mindenki értse – összegzett a TT elnöke. Ismert, hogy a Polgárőrség „korfája” egészségtelen, amin az Ifjú Polgárőr intézményének bevezetése javíthat majd. Ebben a heterogén szervezetben nehéz a minőségi munkát megvalósítani. Mindezek ellenére az önkéntes bűnmegelőzők rendkívül értékes tevékenységet végeznek, ami a társadalom elismerését is kivívta.
További fotók a képre kattintvaJelzésértékű ugyanakkor, hogy a válaszokból kitűnően a legnagyobb gondként az erkölcsi és anyagi megbecsülés hiányát jelölték meg. Sokan vetették fel a polgárőr jogosítványok kérdéskörét, mert szerintük a vadőrnek is több joga van, mint nekik. A másik legnagyobb gondként a belső kommunikáció hiányát jelölték meg, miszerint a felső vezetéstől nem, vagy csak jelentős késéssel érkeznek meg az információk. Felvetették a Polgárőrség technikai ellátottságának hiányát – elsősorban a rádiókra, számítógépekre, telefonokra gondolva. Többen is megjegyezték: területükön csaknem évtizede nem volt képzés, míg mások azt vetették fel: az OPSZ honlapján régebben sokkal több információt olvashattak, mint napjainkban.
Az elmúlt hónapok eseményei – a migrációs és a terrortámadások – nyomán felértékelődött a biztonság jelentősége – csatlakozott a felmérés összegzéséhez szociológiai szempontokat is vizsgálva dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta, a Miskolci Egyetem jogász szociológusa, az OPSZ TT titkára. Új hangsúlyt nyert az emberi kapcsolatok „elsivatagosodása”, magányos tömeggé lett a társadalom, amelyben az egyének agresszívvé válnak, vagy védekezést produkálnak. Az ország legnagyobb civil szervezete törvénnyel védetten segítheti ebben a környezetben a lakosság védelmét. Jó szívvel ülhetünk itt – jelentette ki –, mert bár vannak kritikai észrevételek, a döntő többség öntudatos polgárőrökről szól, s a válaszadók alapvetően elismertnek érzik magukat. Számadatokkal is igazolta állítását, amelyek közül talán meglepő, de a válaszadók 91 százaléka kedvezőnek ítélte az új polgárőr igazolvány bevezetését. S több mint a kétharmad ítélte meg úgy: nem kell változtatni a Polgárőrség stratégiáján!
„A közbiztonság, mint versenyképességet alakító tényező”. Ezzel a címmel végeztetett felmérést nyolc nagyvárosban – Győr, Kecskemét, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Veszprém – a BM Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatósága, amelynek osztályvezetője, dr. Sabjanics István osztotta meg a jelenlévőkkel e felmérés konklúzióit. A kérdőíves, 784 fős felmérés adatai szerint a Polgárőrséget, mint a közbiztonságot alakító tényezőt 94 százalékuk jelölte meg, ami igen előkelő helyet biztosít az önkéntes bűnmegelőzőknek. Miután a Polgárőrség fő szabályként a lakosságra fókuszál, nyitni kell a társadalmi felelősségvállalás felé. Ily módon megnyílhat a lehetőség arra, hogy Ipari Parkok, cégek, nagyvállalkozók is bekapcsolódhassanak a polgárőr egyesületek támogatói körébe.
Zámbó Péter, az OPSZ szakmai elnökhelyettese arról szólt expozéjában: a Polgárőrségről szóló Törvény, majd annak módosítása során is volt kezdeményező szerepe a Polgárőrségnek. Bizonyságul az Ifjú Polgárőr Intézményének törvénybe iktatását hozta fel a szónok, kiemelve: ígéretet kaptak arra is, hogy a még felmerülő kérdéseket is beépítik a jövőben a törvénybe annak megalkotói.
Az eszmecsere vitájában kilencen mondta véleményt az elhangzottakról. Tóth Attila, a Hajdú-Bihar MPSZ elnöke az önkormányzatok és a polgárőr egyesületek kapcsolatának fontosságát emelte ki, Csóra György, az OPSZ oktatási elnökhelyettese az önkéntes bűnmegelőzők oktatását vette górcső alá, míg Varga József, Ráckeve járás polgárőr koordinátora a Rendőrség – Polgárőrség stratégiai partnerségét kérdőjelezte meg, mert szerinte a „végeken” nem olyan rózsás a helyzet, mint országosan. Bíró Gyula, az OPSZ Elnökségének tagja az egyetemista, főiskolás polgárőrök kérdéskörét feszegette, míg dr. Finszter Géza, az OPSZ TT tagja a Belügyi Szemle szerkesztőbizottsága nevében ígéretet tett rá, amennyiben megkapják: a polgárőrségi kutatás eredményeinek összegzését leközlik lapjukban.
További fotók a képre kattintvaNagyon elégedett vagyok azzal a szemlélettel, ahogy a tudomány és az oktatás eredményeit a Polgárőrség beintegrálja a mindennapjaiba – kezdte hozzászólását dr. Janza Frigyes, aki a Rendészettudományi Társaság egyik tagozataként emlegette OPSZ Tudományos Tanácsát. Miután a közbiztonságot civil oldalról egyedül a Polgárőrség jogosult biztosítani, azt javasolta: a többi civil szervezet álljon be a Polgárőrség mögé. Végül kiemelte: el kell látni a Polgárőrséget azokkal a javakkal, amelyeket kiérdemelt! Markos György, az OPSZ külkapcsolati elnökhelyettese azt feszegette: sokan nagyobb törvényi lehetőséget várnak a polgárőrök számára, megfeledkezve arról: civilek vagyunk, még ha rendkívül sokat is teszünk az állampolgárok biztonságáért. Cseh István, a Fejér MPSZ elnöke a polgárőr egyesületekre háruló egyre nagyobb adminisztrációs terhet említette meg, míg Török Barna, az OPSZ Felügyelő Bizottságának elnöke az ellenőrzés nagyobb hatékonyságát – segítő, támogató módon – jelölte meg a jövő tennivalói között. Stratégiai partnerségünk kiváló, ugyanakkor hasonló problémák foglalkoztatnak bennünket is – jegyezte meg hozzászólásában dr. Németh József. A Rendőrség TT elnöke azt is kifejtette: mind a Rendőrség, mind a Polgárőrség a gyakorlatorientált kutatásban érdekelt.
Az eszmecserét mintegy lezárandó, dr. Túrós András köszönetét és elismerését fejezte ki a 160 oldalas kutatási anyagért, amelyet fantasztikusnak aposztrofált, s amely nagyon magas szintű támogatást ad a Polgárőrség vezetői számára. E kutatás is rámutat arra: gondok ugyan vannak a Polgárőrségnél is, de nincs szükség paradigmaváltásra, mert a polgárőrök többsége azonosul a kijelölt iránnyal. Miközben tény, hogy a közterületeken kizárólagos a jogkörünk, hamis az a megközelítés, hogy a Polgárőrség egyedüli letéteményese a közbiztonságnak. Felmerül a kérdés – feszegette az OPSZ elnöke –, mi a helyzet a nagyvárosokban, ahol a Polgárőrség veszélybe került, akár száműzhetik is onnan az önkéntes bűnmegelőzőket. Példaként hozta fel a miskolci seriff rendszert, amelyet kapkodó bűnmegelőzési intézkedésnek nevezett, hiszen nem a 200 fős Polgárőrségre támaszkodik az önkormányzat. Ezért is foglalkozik majd kiemelten az OPSZ 2016-ban ezzel a kérdéskörrel. Rendkívül nagy eredménynek nevezte, hogy a Polgárőrség egységes, még akkor is, ha a közösségi munka leértékelődött. Végül arról szólt: foglalkoznunk kell azzal is, van-e küldetése a civil bűnmegelőzőknek a terrorizmus elleni küzdelemben.

A nagyon tartalmas tanácskozást Besenyei Lajos azzal zárta: stratégiai kérdésként kell felvetnünk, hogyan tovább civil bűnmegelőzés?! Generáljunk vitákat az ezzel kapcsolatos kérdések megválaszolására.

Tóth Zoltán
Fotó: Sebestyén Jenő

 

.