Egyre többen csatlakoznak, egyre szakszerűbben dolgoznak

2017. július 25. 22:16
Egyre többen csatlakoznak, egyre szakszerűbben dolgoznak
Ismeretes, hogy a szerb határ mentén fekvő települések polgárőrei erejükön felül dolgoznak azért, hogy minél kevesebb migráns léphesse át illegálisan Magyarország határait. A határvédelmi rendészeti szervekkel együttműködve igen sikeresen végzik ezt a tevékenységet. Az elmúlt év októberének végén – éppen, hogy munkájuk még szakszerűbb legyen – az Országos Polgárőr Szövetség Elnökségének jóváhagyásával megalakult az OPSZ Határvédelmi Polgárőr Tagozata, amelynek elnökévé a Balotaszállási Polgárőr Egyesület elnökét, az egykori határőr tisztet, Csorba Sándort választották.

Vele beszélgettünk az alakulásról, eddig végzett munkájukról, s arról, mi tehetné még eredményesebbé tevékenységüket.

- Mi indokolta az OPSZ Határvédelmi Polgárőr Tagozat megalakulását?
- Ismeretes, hogy a migráció határainkon – elsősorban a déli szerb határon – olyan intenzitású lett, ami egy idő után veszélyeztette a határ menti településeken élők biztonságát. Tömegesen jelentek meg az illegálisan hazánk területére jutott külföldiek ezekben a falvakban, városokban. Ez új, speciális feladatot jelentett az ezeken a területeken a közbiztonság fenntartásában, a lakosság biztonságérzetének érdekében tevékenykedő polgárőröknek. Ennek az új jelenségnek a kezelésére kell az önkéntes bűnmegelőzőket szakmailag felkészíteni, s a tapasztalatokat egységesíteni. Erre hivatott a tagozat.
Csorba Sándor- Hány megye, hány egyesület csatlakozott eddig a tagozathoz?
- Természetesen a déli határ menti megyék egyesületei jelentkeztek elsőként, de gyorsan híre ment a tagozat megalakulásának. Így mára kilenc megye 59 egyesületének 1250 határvédelmi polgárőre csatlakozott hozzánk. S természetesen várjuk mindazok jelentkezését, csatlakozását, amely egyesületek és polgárőreik érdekeltek a határvédelemben.
- Sikerült-e megtalálni a megfelelő együttműködést a határőrizeti szervekkel?
- Természetesen! Mind a kilenc megyei szintű határrendészeti szervezettel megteremtettük a kielégítő kapcsolatot. A megyei rendőr-főkapitányságok és a polgárőr egyesületek együttműködésére, illetve a Határrendészeti Kirendeltségek és a polgárőr egyesületek már korábban megvolt kapcsolatára építettünk.
- Milyen tényezők befolyásolják a tagozat még eredményesebb munkáját?
- Elsősorban a schengeni határ hosszúsága – 1135 kilométer –, a nagy kiterjedésű terület átfogása. Emellett a jelenleg minimálisnak tűnő szakmai rendezvények kevés száma. Ide tartozik az információáramlás lassú és hiányos volta, s szűkös anyagi lehetőségeink is. És persze jelentős befolyásoló tényező a mindenkori migrációs helyzet is, noha ez jelenleg visszaesett.

 

Önéletrajz
Bács-Kiskun megyében, Mélykúton születtem 1950, szeptember 6-án. Általános és középiskoláim elvégzése után a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Határőr szakát 1973-ban végeztem el, majd a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia határőr vezető egyetemi képesítést szereztem meg. Határőr pályafutásom 1973-tól a Kiskunhalasi Határőr Kerületnél, majd Igazgatóságnál teljesítettem különböző vezetői beosztásokban 2006-ban történt nyugállományba vonulásomig. Közben 1994-ben rendészeti igazgatóhelyettes voltam, így kerültem közvetlen munkakapcsolatba a megyei polgárőr szövetséggel és a megye – kiemelten a határkerületi – polgárőr egyesületeivel. 
A Balotaszállási Polgárőr Egyesület elnökévé 2007-ben választottak, később a Bács-Kiskun Megyei Polgárőr Szövetség Elnökségének is tagja lettem. Dr. Fekecs Dénes, az OPSZ elnökhelyettese javaslatára az OPSZ Elnöksége felkért és megválasztott az OPSZ Határvédelmi Polgárőr Tagozat elnökének. Szívemben határőr voltam és vagyok, szakmailag a legközelebb állnak hozzám az államhatárral kapcsolatos határőrizeti, határvédelmi feladatok – így egy ilyen felkérésre igent kellett mondanom a Polgárőrség új kihívásának való megfelelése érdekében!