Rövid visszatekintés
Az Országos Polgárőr Szövetség 2005. szeptemberi elnökségi ülésén Dénes Péter vázolta fel a lóval megerősített polgárőr szolgálat létrehozásának előnyeit és feltételeit. Az elnökség a beszámolót követően Tóth Tibort, a Baranya Megyei Polgárőr Szövetség elnökét kérte fel a további kapcsolattartásra. 2006 nyarán dr. Balogh Endre, az OPSZ adminisztratív igazgatója vette fel a kapcsolatot Dénes Péterrel, majd a Polgárőr Magazin segítségével megkezdték az igények felmérését az egyesületek körében. Ennek hatására mintegy 80 igenlő válasz érkezett az ország különböző pontjairól, azaz jelentős volt az igény a polgárőr egyesületek részéről is a feladatok lóval történő végrehajtása iránt.

A lovas polgárőr szolgálat mai helyzete
Mindezekből az a következtetés vonható, hogy a polgárőr egyesületek részéről valós az érdeklődés járőrszolgálatok lóval történő végrehajtása iránt, ennek megvalósítása iránt több helyütt önerőből is lépéseket tettek már.

A lovas polgárőr szolgálat előnyei, célterületei, indokoltsága
A lovas polgárőr szolgálat elsősorban a külterületek (pl.: tanyás részek, üdülőterületek, hétvégi házak, gyümölcsösök, mezőgazdasági területek, állattartó telepek, erdők, természetes vizek, vízügyi létesítmények, stb.) vagyonvédelme érdekében kifejtett bűnmegelőzési tevékenység speciális formájaként működtethető.
Mivel a lovasok járőröző szolgálatuk során sokkal többet tapasztalnak, mint a területet gyalogosan vagy gépjárművel bejáró társaik, a nehéz időjárási és terepviszonyok esetén is alkalmazhatóak, különösen hatékonyak lehetnek az illegális fakitermelések és mezőgazdasági termény lopások megelőzésében, illetve ezen cselekmények elkövetőinek tettenérésében, figyelemmel arra is, hogy szinte hangtalanul képesek az elkövetőket megközelíteni.

A lovas polgárőrök járőrszolgálatának gyakorlati ellátása kapcsán felmerült, hogy az egyesületek működési területének külterületi részét pontosan ismerniük kell a lovas szolgálatot adó tagoknak a pontos helymeghatározások érdekében. Ez esetben nemcsak a dűlőutakat elnevezéseit, de azt is tudniuk kell, hogy az utakat elhagyva mely erdőrészletekbe vagy mezőgazdasági területekre lovagolhatnak be a tulajdonos engedélyével a fa- és terménylopások, illegális szemét lerakások megelőzése vagy felderítése érdekében.

Itt jegyezzük meg, hogy a Kincsem - Nemzeti Lovas Program célul tűzte ki egy országos lovas túra - útvonal hálózat kialakítását is (útvonal kijelölése lóháton, GPS koordináták szerinti térképes jelölés, információs pontok, pihenőhelyek, induló és célállomások, szálláshelyek, istállók kijelölése, stb.), amely kialakításába a lóval szolgálatot adó polgárőrök aktívan bekapcsolódhatnának, mivel a polgárőr egyesületek működési területeit rendszeresen bejárják, így azt jól ismerik.

A lovas szolgálatadás szabályozása, egységessége, formája
Mivel a lóhátról történő szolgálat adás jellegében jelentősen eltér a gyalogosan vagy gépjárművel történő szolgálatadástól, valamint arra külön szakmai szabályok vonatkoznak, indokolt, hogy az egyes polgárőr egyesületeken belül a lovas szolgálatok önálló egységet képezzenek.

A polgárőri lovas szolgálat tagjai mintául kell, hogy szolgáljanak a modern lótartás népszerűsítéséhez. A polgárőri feladatellátás során a lovas polgárőrök továbbra is az eredeti feladatukat látják el, ez azonban kiegészül a lóról való gondoskodással.

Lovas polgárőr az lehet, aki vállalja, hogy a szolgálatát lóval látja el, gondoskodik a ló tartásáról, takarmányozásáról és egészségügyi ellátásáról. Megfelelő szakmai elhivatottsággal, elméleti illetve gyakorlati jártassággal kell rendelkeznie a lótartás, lovaglás terén és egyszersmind fizikailag is alkalmasnak kell lennie a lóval való feladatellátásra.