Emlékezés Kopácsi Sándorra

2014. október 23. 15:34
Emlékezés Kopácsi Sándorra
Nemzeti ünnepünk, október 23-a alkalmából koszorúzással egybekötött emlékezést tartottak október 21-én a Rendőrség Igazgatási Központja falán elhelyezett Kopácsi Sándor emléktáblánál.
Kopácsi Sándor ny. r. altábornagyra, az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik hősére, Budapest akkori főkapitányára Erdős Imre r. százados, a BRFK oktatási osztályvezetője emlékezett és emlékeztetett. Egyebek mellett arról szólva: az akkor mindössze 34 éves vezetőt a történelem olyan döntés elé állította, amit a mai körülmények között szinte elképzelni is alig tudunk. Az akkori főkapitány ugyanis már 1956. júniusában, egy közös honvédségi-rendőrségi értekezleten kijelentette - a vérengzésbe torkollott poznani munkásfelkelés okán - hogy Magyarországon nem lőnének a népre! Kopácsi Sándor volt az, aki október 23-án kifejezetten ellenezte a rendőrség bevetését a tüntetőkkel szemben. A későbbi események során is mindig a rendőri állomány megóvására törekedett. Betartotta és állományával is betartatta amit júniusban kijelentett.
Tiszteletadás dr. Kopácsi Sándor emléktáblája előtt
Tiszteletadás dr. Kopácsi Sándor emléktáblája előtt
Tettei nem maradtak megtorlatlanul. A forradalom leverését követően életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, börtönbe vetették, ahonnan 1963-ban feltételes szabadlábra helyezték. 1975-ban feleségével együtt lányukhoz, Torontóba utaztak, ahonnan a rendszerváltás idején tért vissza. Alapító elnöke volt az Országos Polgárőr Szövetségnek.
A méltatást követően a Budapesti Rendőr-főkapitányság képviseletében Derzsi Péter r. ezredes, a BRFK bűnügyi igazgatója koszorúzott, majd elhelyezték a megemlékezés és a kegyelet virágait a Polgárőrök. Akiknek képviseletében dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke, Markos György, az OPSZ külkapcsolati elnökhelyettese és Kardos Pál, a Budapesti és Agglomerációs Polgárőr Szervezetek Szövetségének elnöke hajtott fejet az emléktáblánál. Koszorúztak a Kopácsi Sándor Baráti Kör tagjai is.
A megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget.