Ülésezett az OPSZ elnöksége (+ fotók)

2014. augusztus 26. 19:46
Ülésezett az OPSZ elnöksége (+ fotók)
Augusztus 22-én ülésezett az Országos Polgárőr Szövetség elnöksége, ahol egyebek mellett határoztak a 100x100 Biztonság program folytatásáról és annak 250 településre történő kibővítéséről, tájékozódtak az önkéntes tűzoltó és polgárőr vegyes egyesületek működésének tapasztalatairól, beszéltek a tanévkezdés kapcsán fellépő polgárőr feladatokról, módosították az Etikai Szabályzatot, értékelték az Országos Polgárőr Ifjúsági tábort, az Országos Polgárőr Napot és az első Országos Polgárőr Sportnapot. Elfogadták a járőrszolgálatot ellátó polgárőr járművek és gépjárművek külső arculatáról szóló módosítást és értékelték, de döntöttek a második félévi munkatervről is.
Papp Károly rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány is részt vett az Országos Polgárőr Szövetség elnökségének augusztus 22-én megtartott ülésén, mégpedig azért, hogy elmondja tapasztalatait a polgárőrség által indított 100x100 Biztonság mintaprogrammal kapcsolatban. Előtte azonban még Zámbó Péter, az OPSZ szakmai alelnöke szólt a témához, aki az írásos előterjesztést szóban is kiegészítette. Az írásos előterjesztésben leírta, hogy a szakmai értékeléseken, fórumokon elhangzott vélemények alapján megállapítható; a védekezési hatékonyságot döntő mértékben befolyásolták, hogy a bűnesetek megelőzését, a biztonságérzet fokozását célzó cselekvési tervek /programok/ menyire voltak összhangban az adott település, városrész helyi sajátosságaival, a bűnözést elősegítő helyzetek pontos (részletes) feltárásával, a megelőzésre rendelkezésre álló és bevonható erők-, anyagi források mennyiségével, minőségével valamint az együttműködési készségekkel. „A komplex biztonság megteremtése és fenntartása, az állampolgárok életminőségének, közérzetének, hangulatának javítása az általános intézkedéseken túl megköveteli, hogy nagyobb hangsúlyt fektessünk a település, a környezet helyi adottságaira és ezek alapján határozzuk meg a közbiztonságot érintő intézkedéseket, és alkalmazott bűnmegelőzési módszereket" - írja anyagában Zámbó Péter. Kiemelte: Az eredményes hagyományos programokat folytatva (mint például a Kistelepülések biztonsága, a Tiszteletet Az Éveknek - Biztonságot Az Időseknek, Egy Iskola - Egy Polgárőr, Szomszédok Egymásért Mozgalom) a Belügyminiszter úr kiemelt támogatása mellett és együttműködve a rendőrséggel, az OPSZ elnöksége kezdeményezte megyénként öt település (településrész), Budapesten négy kerület (kerületrész) közbiztonságát erősítő, differenciált, a szubszidiaritás elvét alkalmazó polgárőr mintaprogram meghirdetését. Az elért sikerek tapasztalatai alapján további száz település csatlakozását kezdeményezte a polgárőrség kiemelt bűnmegelőzési programjához 2014-2015. évekre. Zámbó Péter szóban még hozzá fűzte: Ebben a programban folytatásul megcéloztunk újabb száz települést, amelyeket a megyei elnökök bevonásával, javaslatával és velük egyeztetve lettek meghatározva. Ugyanakkor a rendőrség több irányú információgyűjtésén alapuló, elsősorban az önkormányzatok véleményét tartalmazó további negyvenhét település figyelembe vételére érkezett javaslat az országos rendőrfőkapitány úrtól. Ehhez kapcsolódóan én azt javaslom, hogy megőrizve a megyei elnökök javaslatait, pluszként bővítsük ezt az idei évre tervezett száz települést akár még ötvennel, és akkor gyorsul az a folyamat, ami a fő célkitűzéseinkben szerepel. A megyei elnökök döntő többségének visszajelzése alapján, a helyi rendőri szervekkel illetve a megyei főkapitányságokkal konzultáltak amikor különböző szempontokat figyelembe vettek a programban részt vevő települések meghatározásánál. Tekintettel arra, hogy a 100x100-as programra költségvetés idén nem lett nevesítve és maximalizálva, ezért azt javaslom, hogy plusz százötvenre bővítsük ezt a települési létszámot, és megőrizve a tavalyi százat, immár kétszázötven település lenne ennek a mintaprogramnak a részese.

Kolozsi József, mint a pénzügyi bizottság elnöke javasolta, hogy még mielőtt kibővítenék a programot, előtte nézzék meg, milyen hatékonyságot hozott a program előző évi anyagi támogatása.
Kardos Pál, a Budapesti és Agglomerációs Polgárőr Szervezetek szövetsége arról számolt be, hogy amikor ők döntöttek arról, miszerint melyik kerületet, vagy települést nevezzék meg, illetve támogassák a programba való felvételbe, akkor megkérdezték az egyesületi elnököket és a rendőri vezetőket is, és csak olyanokat választottak ki, amelyek valóban hatékonyan tudnak dolgozni, ahol igény van rá, illetve ahol a bűncselekmények száma és fajtája ezt indokolja. Megfogalmazta azt is, hogy többek véleménye szerint is ez a program az utóbbi évek egyik legsikeresebb OPSZ programja, ezért ezt a BPSZ maximálisan támogatja.
Peszt Péter
Somogy megyei elnök felhívta a figyelmet arra, hogy az, miszerint a 100x100 Biztonság programban levő települések számát 250-re emelik, az nem feltétlen azt jelenti, hogy ezeken a településeken rosszabb lenne a közbiztonság, hanem azt, hogy ezeknél a településeknél további javításokat szeretnének elérni.
Papp Károly
rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány azzal kezdte hozzászólását, hogy továbbra is fenntartja azon állítását, miszerint ez a 100x100 Biztonság program beindítása telitalálat. „A polgárőrség, az önkormányzatok a Nemzeti Bűnmegelőzési tanács és a rendőrség összehangolt munkáját kívánja meg ez a program ahhoz, hogy sikeres legyen. Ha egyik lába ennek hiányzik, akkor ott a program vagy nem indítható el, vagy döcögős lesz. Ha egy településen nincs polgárőrség, vagy nem működik megfelelően, ott ez a program halálra van ítélve - mondta Papp Károly, aki még hozzá tette azt is - Ez a program azért jó, mert a helyi problémákra helyi szinten megállapodva, helyi színtű programokat kitalálva, helyi szinten együttértékelve adtunk rá valamilyen választ. És úgy tűnik, ezek a válaszok nem rosszak. Az országos rendőrfőkapitány ezután az értékelését így zárta: A program sikerre van ítélve.
„Ez a 250 település az összes települések közel nyolc százaléka körül van - mondta dr. Túrós András, aki hozzá tette - mégis igen jelentős. Ugyanis nem biztos, hogy ezek a települések biztonsághiányos települések, de kétségtelen, hogy terjeszkedni akarunk, és azt szeretnénk, hogy a polgárőrség mintaprogramja minél több településen induljon be, valamint ennek legyen szakmai kisugárzása. Célunk, hogy példa értékű polgárőr egyesületek működjenek mind a 250 településen/kerületben, és cél hogy 180-200 óra szolgálatot teljesítsenek a polgárőrök évente, átlagosan.
Az OPSZ elnöksége ezután egyhangúlag úgy döntött, hogy a Rendőrséggel és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanáccsal együtt működve, a 2014-2015 évre meghirdeti a 250x100 Biztonság nevű programját, amelyre 40 millió forintnyi összeget átcsoportosított az éves költségvetéséből. Döntött arról is, hogy ebből a 40 millió forintból az újonnan csatlakozó 150 település polgárőr egyesülete kapjon 250-250 ezer forint támogatást a program ez évi indításához, illetve a már programban levő 100 település szintén 100-100 ezer forintos támogatást kapjon.

Az OPSZ elnöksége tájékozódott az Önkéntes Tűzoltó és Polgárőr „Vegyes" Egyesületek működési tapasztalatairól. Kardos Pál Katasztrófavédelmi alelnök tájékoztatójából kiderült, mind a polgárőrség, mind az önkéntes tűzoltó egyesületek tagságát azok alkotják, akik szabadidejükből a társadalmi felelősségvállalás jegyében tenni szeretnének valamit a lakókörnyezetük biztonságának érdekében. Ezek a lokálpatrióta emberek munkájuk mellett végzik tevékenységüket, vesznek részt oktatásokon, képzéseken, tesznek azért, hogy kerületük, településük, a város, amelyben élnek biztonságos legyen. A kis településeken jellemzően az önkéntesek száma egy bázisra épül. Hatékony az a fajta komplex tevékenység, amikor ezek a civil szervezetek a lakosság biztonságának érdekében létrejönnek illetve szövetségre lépnek
Ezekben az esetekben a közbiztonsággal közvetlenül és közvetetten is szerepet képesek vállalni, továbbá kohéziós erőt képviselnek egy település, város, kerület életében, közösség formáló hatása sem elhanyagolható. Tapasztalható immár több helyen a polgárőrök alapképzése során már a tűz megelőzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos képzéseket is tartanak, mely olyan tudás anyagot biztosít a polgárőrök számára, amely egy esetlegesen bekövetkező káresemény, közlekedési baleset során alkalmassá teszi őket hatékony segítségnyújtásra. Mint ismeretes, például tavaly is, a rendkívüli hóhelyzetkor, vagy az árvizeknél a polgárőrök a területek lezárásában, azok védelmében kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, de mellette szinte az ország egész területén részt vállaltak a konkrét fizikai munkák, például homokzsákok rakodásában is és részt vettek lakosságvédelmi intézkedések végrehajtásában, nagyon sok esetben pedig az állampolgárok biztonságos helyre történő szállításában. A Polgárőrség és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közötti együttműködés nemcsak formálisnak minősíthető, hanem egy igen hatékony, az ország számára rendkívül hasznos együttműködésnek tekinthető. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a járási mentőcsoportok létrehozásával intézményesítette az együttműködés szorosabb formáját, valamint konkrét szakmai igényeket fogalmazott meg az együttműködő partnerek képzésével, vizsgáztatásával, együttműködésével kapcsolatosan. A mentőcsoportok létrejöttével, az együttműködés erősítésével hatékonyan bevethető komplex tevékenységet végezni képes egységek jöttek létre, melyben a polgárőrök fontos szerepet vállaltak a bevetés esetén közbiztonság védelmében, területek zárásában valamint a logisztikai feladatok ellátásában. Több helyen a polgárőrség alapjaira épülve jöttek létre a mentőcsoportok, melyekben a polgárőr egyesületek kezdeményező szerepet vállalva állottak össze különböző szakterületeken képzett csoportokat. Ezek a nem önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetek az együttműködések kialakulása valamint közös gyakorlatok végrehajtása után nemzeti minősítő gyakorlaton adtak számot tudásukról, képességeikről. Tendenciaként fogalmazta meg Kardos Pál, hogy tovább erősödik a közbiztonsággal kapcsolatos feladatok ellátásában résztvevő szervezetek együttműködése, melyben a Polgárőrség, mint kezdeményező partner, vagy akár mint a szervezésben résztvevő a hatékony együttműködésre törekvő szervezet minden esetben részt vesz.

Dr. Túrós András, az OPSZ elnöke
Dr. Túrós András, az OPSZ elnöke

Dr. Túrós András kérte az OPSZ elnökségét, hogy határozatban mondta ki, fontosnak tartja és támogatja a polgárőr- és tűzoltó vegyes egyesületek működését, létrehozását, valamint azt is megfogalmazta, hogy a közeljövőben ezeknek az egyesületeknek speciális képzést kellene biztosítani. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Polgárőrség és a Katasztrófavédelem között stratégiai partnerség van, és ez nem lehet üres lózung.

Az OPSZ elnöksége vita nélkül, egyöntetű szavazattal fogadta el a második féléves munkatervét majd értékelte az Országos Polgárőr Nap, illetve az Országos Polgárőr Ifjúsági Tábor tapasztalatait. Gyarmati Sándor Békés megyei elnök - mint rendező házigazda - elmondta, hogy Békés-Dánfokon az Országos Polgárőr Nap alkalmából Több mint hatezer polgárőr jelent meg. Ebből központi étkezést több mint négyezer főnek biztosítottak. Külön megköszönte azoknak a segítségét, akik tevőlegesen is hozzájárultak a rendezvény sikeres lebonyolításához. Elmondta, hogy egy kis bonyodalmat okoztott a szervezőknek a program egy héttel történő eltolása, de szerencsére sikerült mindent átütemezni, és - ha az utolsó pillanatban is, de - a rendezvényre minden biztosított volt. A színpadtól, a fellépőkön át, a szúnyogritkítástól, az étkeztetésig és a Dottó kisvasútig szerencsére minden meg lett. Elmondta azt is, hogy még arra is gondoltak, hogy a rendezvény előtt a tűzoltók ellenőrizzék végig a fákat, nehogy baleset legyen. Talán ennek is köszönhető, hogy a rendezvényen nem történt sérülés baleset.
Horváth Róbert az IFI tábor tapasztalatairól számolt be az elnökségnek. Ismertette, hogy idén először volt olyan a táborban, hogy 18. évnél fiatalabbak is részt vehettek rajta, amiért külön szabályokat kellett bevezetniük. A visszajelzések értelmében megállapította, hogy az étkezés mennyisége elfogadható volt, ám az elkészítését egyedinek nevezte. Ugyanis az ételt készítők ugyan hagyományokra törekedtek, ám a fiataloknak ez túl nehéz volt. A 18. életévnél fiatalabbakkal annyiban volt gond, hogy rájuk más szabályok vonatkoztak, illetve jobban kellett rájuk figyelni. Példaként hozta fel, hogy egy 14 éves fiatal a tábort engedély nélkül hagyta el, ám a jelző rendszernek köszönhetően a vezetés erről tíz percen belül tudomást szerzett és még időben visszavitték a fiatalt a táborba. Horváth Róbert rávilágított arra, hogy időben dönteni kellene a következő évi IFI tábor helyszínéről, például azért is, mert ezzel akkor költséget tudnának megspórolni. Javasolta, hogy a jövő évi tábor - elvonatkoztatva a polgárőr nap helyszínétől és idejétől - augusztus elején legyen.
Az ezt követő hozzászólásokban többen is megfogalmazták, hogy a rendezvények lebonyolítása jó volt, valamint azt is, hogy az Ifi tábor fix helyen és fix időpontban legyen. Csóra György javasolta, hogy ez a helyszín a Balatonnál legyen.
Kolozsi József azt javasolta, hogy költségcsökkentést figyelembe véve a polgárőr napot lehetne akár kétévente is megrendezni, míg a közbenső évben lenne az országos sport nap. Erre aztán több érvelés is elhangzott, amit dr. Túrós András zárt be azzal, hogy javasolta az elnökségnek, hogy külön jutalomban részesítse a Békés megyei polgárőr vezetőt. Mint mondta: Ez a szervezés nagyon komoly munkát igényelt, különösen arra tekintve, hogy előtte egy héttel változott meg a rendezvény időpontja a polgárőr napnak, és mindezek ellenére sikerült megszervezni. Én azt gondolom - mondta az OPSZ elnöke - hogy hibátlanul szervezte meg Békés megye az idei országos polgárőr napot. Remek környezet, remek feltétel, jó szervezés, kitűnő vendéglátás, és kitűnő vendégszeretet volt. A legjobb polgárőr napok közé sorolom - fejezte be az értékelést dr. Túrós András, aki az IFI táborra visszatérve megfogalmazta, örül az ifjúsági tábor idei sikerének, bár még mindig nem az igazi. Még vonzóbbá kell tenni a fiatalok számára, még jobb programokkal. Igazat adott a felszólalóknak abban is, hogy fix helyre kell tenni a tábort, és ő is a Balatont látja erre a célra a legalkalmasabbnak. „Nekem nagyon tetszene Siófok, Balatonlelle, de nem szabad figyelmen kívül hagyni Zánkát se."
Az elnökség ezt egyhangúlag el is fogadta oly módon, hogy 2015-től kezdve már Balaton adjon helyet az ifjúsági tábornak.

 

Erdős Viktória, az OPSZ sajtófőnöke a polgárőr szolgálati járművek és gépjárművek arculati tervének változtatásáról tartott beszámolót. Ismertette, hogy a most benyújtott leírást már minden érintett hatóság elfogadott, remélhetőleg már nem lesz vele több probléma, majd az új módosítást javasolta elfogadásra, amit az elnökség meg is tett azzal, hogy az ide vonatkozó előző határozatokat egyúttal visszavont.

 

Ezután Csóra György oktatási elnökhelyettes a 2014/2015 évi tanévkezdés polgárőr feladataira hívta fel a figyelmet. „A tanévkezdés biztonsága érdekében meghirdetett akció során a polgárőrök önállóan is és a rendőrség állományával is szoros együttműködésben, elsősorban bűnmegelőzési és közlekedésbiztonsági feladatok végrehajtásában vesznek részt. A feladat adott, ezért kérek minden polgárőrt, hogy vegyen részt a programban. Kérésem, hogy az iskolákkal és a rendőrséggel is vegyük fel a kapcsolatot, és közösen, összehangoltan végezzük el a feladatot" - mondta.

 

Ezt követte a Cseh István által előterjesztett Etikai Szabályzat módosítása, amit az OPSZ jogásza is elfogadásra javasolt.

Végezetül az OPSZ elnöksége tájékoztatást hallgatott meg a Veszprém megyei rendkívüli közgyűlés aktuális helyzetéről.


Lőwinger Zoltán

 

 

A helyszínen készült fotók itt:
Ülésezik az OPSZ elnöksége