OPSZ - MÖOSZ Történelmi találkozó

2011. június 03. 15:14
OPSZ - MÖOSZ Történelmi találkozó
Dr. Szűcs Lajos, dr. Kocsis Máté és dr. Eiselt György is keményen letette a voksot a polgárőrség mellett. Az eszmecserét, amelyet megalapozottan tudományos konferenciaként aposztrofáltak dr. Szűcs Lajos, a Pest Megyei Önkormányzat és a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) elnöke házigazdaként nyitotta meg. Dr. Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnöke előadásában, de azt követően is fontos mondatok hangzottak el.
Esős szombat délelőtt volt május 28-a, ráadásul a Pest Megyei Önkormányzat épületét sem volt könnyű megközelíteni, főleg azoknak, akik rendszámukkal nem regisztráltatták magukat előre. A tanácskozásra közel kétszáz polgármestert, illetve polgárőrt vártak a szervezők, de másfél száznál nem voltak többen. A rendezvény levezető elnöke Tóth Attila, az OPSZ önkormányzati elnökhelyettese volt, aki a megjelentek köszöntését követően elsőként a házigazda dr. Szűcs Lajosnak adta meg a szót.

Az önkormányzati elnök a hely szellemét felidézve fontosnak nevezte a konferenciát, s a polgárőrségről szólva azt hangsúlyozta, azért sikeres ez a civil bűnmegelőző mozgalom, mert az emberek közrend iránti igénye hozta létre. Úgy vélte, a tanácskozás egyik legfontosabb üzenete: a helyben élő emberektől nem lehet elvitatni azt a jogot, hogy önmaguk dönthessenek saját sorsukról. A fa is a gyökereivel válaszol a szél kihívásaira, s bár az állam szabályozza a létezés kereteit, azon belül cselekedni az emberek felelőssége. A közbiztonság és a rend nélkülözhetetlen elemek a normális élethez, ennek megteremtésére a rendőrséget segítve az OPSZ helyi egyesületeiben tevékenykedő polgárőrök hivatottak. Aki ezt a státuszt le akarja rombolni vagy gyengíteni akarja, az nem tesz jót az embereknek. Az önkormányzatok számára tehát az a feladat, hogy a civil bűnmegelőzőkkel fűzzék még szorosabbra kapcsolataikat, hogy a szövetségük még erősebb legyen, mint eddig - mondta dr. Szűcs Lajos.

Dr. Túrós András azzal indított, hogy helyzet van, amelyet az önkormányzatoknak és a polgárőrségnek közösen kell kezelni. Úgy fogalmazott, soha nem volt aktuálisabb a polgármesterek és polgárőrök találkozója, mint éppen most. Magától értetődőnek mondta, hogy a rendőrségnek meghatározó a szerepe, de a jogalkotók tevékenysége is kiemelkedően lényeges a folyamatban. Világosan kell ugyanis látni mindenkinek, hogy a civil bűnmegelőzők milyen keretek között és tartalommal tevékenykedhetnek. A megfelelő jogszabályi változások most megtörténtek, ez a része rendben van a dolognak. Módosították, mondhatni, szigorították a polgárőr törvényt is. Ennek alapján minden egyesületnek együttműködési megállapodást kell kötni a rendőrséggel, s az így megvalósuló, szükséges állami felügyelet egyben állami engedély is a közbiztonság megóvásáért végzett munkához. A most megfogalmazható és normákba rendezett szigorúbb elvárásoknak egyébként az OPSZ tagegyesületei az elnök szerint megfelelnek.
Az együttműködési megállapodások súlypontját az OPSZ a megyei szövetségek és főkapitányságok szintjére javasolja telepíteni, hogy a rendőrségre, a kapitányságokra, őrsökre ne zúduljon akkora teher, ami a települések egyenkénti kontraktusainak áttekintése, szükség szerinti módosítása és jóváhagyása adna. Meg kell fogalmazni a szakmai követelményeket, szabályozni szükséges a megfelelően hatékony információcsere mikéntjét, az önálló és közös szolgálatok lebonyolításának módját, az oktatást, a tagfelvételt, a támogatási lehetőségeket és az egyesületi nyilvántartást.
Természetesen az önkormányzatokkal is kötelező az együttműködés, hiszen a település életének irányítója is stratégiai szövetséges a civil bűnmegelőzők számára. Legjobb, ha a polgármester is polgárőr (több mint 300 ilyen van), de ha nem, akkor a képviselők, és fontos kontaktszemély a jegyző is, hisz ő a hivatali apparátus feje. Ha lehet, létrehozandó a közbiztonsági bizottság, ez a nagyobb településeken könnyebb feladat.
- A polgárőrség meghatározó erő és érték, amire vigyázni kell, mert számíthatnak az emberek ránk - mondta egyebek mellett dr. Túrós András, s ezután a polgárőrség küldetését taglalta.
A legfőbb szempont e tekintetben a közbiztonság védelme, a bűnmegelőzés, mert az emberek közrendet szeretnének, s bár általában nincs ezzel súlyos gond, azért vannak olyan települések, ahol mégis. Nem szabad belenyugodni, hogy jogsértések történnek, még a kisebbekbe sem. Mindenütt aktivizálni kellene a polgárőrséget, megerősíteni, támogatni, s ha kell, létszámot növelni. Újra hangsúlyozni kell, hogy indokolt a roma lakosságból is az egyesületekbe hívni azokat, akik megfelelnek a szigorú feltételeknek és hajlandók tenni településük közrendjéért.
A szakmai intézkedések alatt járőrözést kell érteni, folyamatos polgárőr szolgálatot, 2011 továbbra is a kistelepülések biztonságának éve, az OPSZ a kormány által megígért és részarányosan juttatott 400 millió forintból a szövetségek, illetve egyesületek számára már átutalta a támogatást. Persze csak azoknak, akik vállalták, hogy végrehajtják az OPSZ szakmai programjait.
Az OPSZ elnöke tapasztalatai szerint négyféle megközelítés létezik az önkormányzatokat illetően. Van, ahol szervezik és támogatják az egyesületeket, másutt morálisan állnak a mozgalom mellé, mert anyagi segítségre nincs lehetőség, és léteznek olyan települések, ahol nem támogatják, sőt, kapcsolatot sem tartanak a civil bűnmegelőzőkkel. 100-150 ilyet is tud az OPSZ, és mintegy 500 helyen nincs polgárőrség, éppen ezért ki kell tűzni a célt, hogy mindenütt legyen! Az elnök a rendőrség- közterület-felügyelet és polgárőrség hármas pillérét látja a közbiztonság stabilitása biztosítékának.

Dr. Kocsis Máté, a budapesti VIII. kerület polgármestere, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke nagyon fontosnak tartotta, hogy jelen lehessen a konferencián, és kijelentette: a polgárőrségnek mindannyian kivételes köszönettel tartozunk. Ezt követően ismertette a bizottság 2011. május 23-ai határozatát.
„Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága az előző parlamenti ciklusban kialakított gyakorlata szerint az általános tájékozódáson túl másodszor hallgatta meg az Országos Polgárőr Szövetség elnöksége beszámolóját, amit jóváhagyólag tudomásul vett. A bizottság ezúton is kifejezi elismerését és nagyrabecsülését a polgárőr egyesületek valamennyi tagja felé, akik önfeláldozó, önkéntes szolgálatukkal lakókörnyezetük biztonságát a rendőrséggel együttműködve védik. A bizottság elismeri a már két évtizedes múltra visszatekintő legnagyobb létszámú hazai társadalmi szervezet sikereit, eredményeit és összekötő szerepüket az állampolgárok és a rendvédelem között. A polgárőr egyesületek tagjai méltán lehetnek büszkék arra, hogy Európában egyedüliként működő civil, pártsemleges bűnmegelőző társadalmi szervezethez tartoznak. Köszönet felelősségteljes, odaadó szolgálatukért!"
A bizottsági elnök ezt követően kifejtette: a biztonság az ember legalapvetőbb igényei közé tartozik, és ekként életminőségének egyik fő meghatározója is. Az Országgyűlés, összhangban az elfogadott kormányprogrammal eddig minden szükséges lépést megtett annak érdekében, hogy magyarországi közbiztonsági állapotok javuljanak, a korábbi állapotok, amelyek már-már megszűnését jelentették egy-egy település közbiztonságának, a múlté legyen, a rend helyreálljon. Ebben a hatalmas folyamatban megkerülhetetlen a polgárőrség szerepe, bátran kijelenthető, hogy az OPSZ-hez tartozó polgárőr egyesületek nélkül a közbiztonság, a bűnözés megelőzése szinte elképzelhetetlen. Épp ezért köszönettel és hálával tartozunk annak a közel 90 ezer polgárőrnek, aki szabad idejükben, saját anyagi és egyéb erőforrásaikat nem sajnálva őrzik településeik biztonságát. Országszerte számos település lakossága hálás saját polgárőreiknek a biztonságért, a bűnmegelőzésért vagy a katasztrófahelyzetekben nyújtott segítségért és az odafigyelésért. Komoly érdemeket szereztek a falvakban, a városokban a polgárok szubjektív biztonságérzetének erősítésében. Hosszú évek kitartó és eredményes munkájának köszönhetően a lakosság részéről egyre nagyobb bizalom nyilvánul meg a polgárőrség iránt. A sokmillió órában ellátott megelőző tevékenység, közterületi járőrözés során közvetlen eredményes intézkedéssel, jelzésadással segítették a rendőri szervek bűnüldöző munkáját is. Olyan erőt testesítenek meg, amely egységbe tudott forrasztani sok-sok embert ebben az országban. Immáron 20 éve, hogy hazánkban a rendszerváltás után megalakultak az első polgárőr szervezetek. Az elmúlt két évtizedben szerepük folyamatosan nőtt, jelentőségük újabb és újabb kihívásokban bizonyosodott be, s ma a polgárőrség az egyik legnagyobb létszámú, összehangoltan működő, helyi, önkéntes alapon szerveződő és működő társadalmi szervezet. Valódi, alulról szerveződött mozgalom bontakozott ki az akkori igen kritikusnak érezhető közbiztonsági helyzet következményeként. A lakosság érzete, nemcsak elvárásokat kell támasztani a rendvédelmi szervekkel szemben, hanem tevőlegesen is közre kell működni a közbiztonság megóvásában. A polgárőrség igen gyorsan országos kiterjedésűvé vált, és kiváló munkát végzett az elmúlt évben és azt megelőzően is, megalakulása óta folyamatosan fejlődik, erősödik, javul a polgárőrök felkészültsége. Sok településen, főleg a falvakban még ma is a polgárőrség az egyetlen a közterületeken folyamatosan jelen lévő, a lakosság számára elérhető rendészeti erő. Ez nagy ereje a polgárőrségnek, mindenki tudja róluk, hogy folyamatosan kapcsolatban állnak a rendőrséggel, és mivel ott élnek, ahol járőröznek, ismernek mindenkit, a védelemre szorulókat épp úgy, mint a közösségek bajkeverőit. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy a polgárőr egyesületek az adott önkormányzatokkal szoros kapcsolatot ápoljanak, mert helyben is azt látni, hogy az ott működnek jól az egyesületek, ahol az önkormányzatokkal az együttműködés szoros. Ez meglátszik abban is, hogy több mint 300 polgármester egyben polgárőr is. Ennek a fejlődésnek az előmozdítása számos további erőfeszítést is igényel a jövőben. Hazánkban a közelmúlt bomlasztó, káros, sokszor törvénytelenséggel kacérkodó, önkényes törekvéseket szemlélve különösen fontos a polgárőrség morális megerősítése. Nem engedhető meg, hogy a magyar állampolgárok fejében összekeveredjen a 20 éve, közel 90 ezer emberrel működő, mindig kiszámítható, megbízható polgárőrség azokkal a szervezetekkel, amelyek manapság politikai viharokat kavarnak. Nem megengedhető az sem, hogy a törvényesen működő polgárőr szervezetekbe vetett bizalom egy pillanatig is bármely magyar állampolgárban meginogjon emiatt. Éppen ezért mindenkinek mindent meg kell tenni, hogy ez ne így legyen. Az államnak lehetőségeihez képest segíteni kell azoknak az önkénteseknek és szervezeteiknek, akik szabadidejük feláldozásával a környezetükért, az ott élők közösségéért dolgoznak, és azt szolgálják becsülettel. A szükséges jogszabályi változások tekintetében a bizottság érdekelt abban, és kiemelt feladatának tekinti, hogy a polgárőrség számára megteremtse a megfelelő, új élethelyzetekhez is igazodó, és azoknak megfelelő választ adni tudó feltételeket. A társadalmi kezdeményezésre létrejött polgárőr mozgalom hungarikum, sehol Európában nincs hasonló önkéntes, fegyvertelen, pártsemleges, az önkormányzatokkal is együttműködő civil bűnmegelőző szervezet. A polgárőrség ma a nemzeti bűnmegelőzés tömegbázisa, létének, működésének, további fejlesztésének jelentősége abban van, hogy elő tudja mozdítani az állampolgárok aktivitását a bűnmegelőzés és a bűnüldözés segítése, illetve a rendvédelmi szervek támogatása terén. A polgárőrség a haza, az emberek, a közbiztonság szolgálatára szerveződött, tagjai felelősséget éreznek mások iránt és a jövőért. Eszmeisége olyan érték, amelynek megóvását, további ösztönzését a jövőben is fontos társadalmi érdeknek kell tekinteni - fejtegette dr. Kocsis Máté.

Dr. Eiselt György, a BM bűnmegelőzésért és koordinációért felelős helyettes államtitkára szerint voltak politikai felhangok, ami miatt maga a mozgalom kezdett veszélybe kerülni. Szerencsére még időben megtörténtek azok a kezdeményezések, amelyek célja az volt, hogy megakadályozzák azt a tevékenységet, aminek lényeges eleme volt, hogy a polgárőrség nevével visszaélve viharokat kavartak.
Ki kellett találni egy koncepciót a bűnmegelőzésre, és nemcsak a polgárőrségre kellett gondolni. Mindent át kellett tekinteni, ami e kérdéskörrel foglalkozik. Minden tudományos fórum érintett, amely ezzel foglalkozik, s mindenre találtak is választ, de arra nem, hogy jut ez el az emberekhez úgy, hogy profitálhassanak is belőle. Pedig az emberek, ha megszólítják őket, reagálnak. Ha történik valami, vagy történt is, akkor az kivált valamit, s látjuk, hogy az emberek félnek. A sajtó is generál ilyesmit, mert bűncselekmények történnek, veszélyes az utcára menni és így tovább, ilyesmiket írnak. És a bűnmegelőzés gyakorlatilag mindenkihez eljut, csak ahhoz nem, aki fél. A polgárőrség viszont lehetőség, hogy azok az információk, amelyek segítségével a bűnmegelőzés megvalósul, jussanak el az emberekhez. Azt közvetítjük egyebek mellett, hogy nem félni kell, hanem tenni. Nem lehet úgy közbiztonságot csinálni, hogy megvárjuk, amíg a rendőr kiér és tesz valamit, ő majd lefolytatja az eljárást, de nem elsődlegesen az o dolga, hogy megnyugtassa Mari nénit.
S ha történik valami, aztán a rendőr elmegy, az emberek maradnak, s ott az önkormányzat, amelynek gondoskodni kell a közbiztonság fenntartásáról, de hogy miként, azt nem mondja meg a törvény, és ehhez pénzügyi támogatást sem kap. És hogy egyáltalán mi is az a közbiztonság, az a rendőrségi törvényben van meghatározva, de állami feladatként, mellé rendelve az oda tartozó közhatalmi jogosítványokat. Elő van írva az együttműködés, de nincs mindig flottul megszervezve, hogy a polgárőrtől hogy jut el az információ a rendőrséghez, mégpedig gyorsan. És az államnak is kell valamit tenni, például segíteni a mozgalmat kommunikációs eszközökkel, s megfinanszírozni a formaruhát, egyforma kitűzőt, és így tovább. És ha a társadalom egyébként helyben nem tesz a közbiztonságért, akkor nem lesz rend. Ezt csak alulról lehet megcsinálni.
Most van egy 2,5 milliárd forint értékű projekt, aminek az a lényege, hogy kiképeznek pár száz embert, és ők majd megváltoztatják az emberek gondolkodását. Nem fogják, mert nem jutnak el a kissebségek és/vagy a legszegényebb rétegekhez, ahol leginkább tenni kellene. Ahol pedig problémák vannak, ott az is megfigyelhető, hogy az önkormányzat sem tudta valamely oknál fogva a civil bűnmegelőzőket támogatni, ha egyáltalán vannak. A térfigyelő kamerákkal kapcsolatban is azt lehet mondani, hogy nincs elég pénz, hogy legyen aki figyelje a képernyőt. Szóval kell az állami segítség, mert vannak, akik csinálják a bűnmegelőzést, csak támogatni kell a tevékenységüket. El kell magyarázni az embereknek, hogy ne féljenek, hanem cselekedjenek, mert az állam mellettük áll, van forrás a támogatásra, és akkor szemléletváltás lesz, megváltoztatjuk az emberek érdekét a közbiztonsággal kapcsolatban. Fontos, hogy ha nem érzik magukat biztonságban, azt jelezzék, s hogy ezt észleljék, fogadják, arra a polgárőrségnél jobb szervezet nincs, mint közvetítő a lakosság és a rendőrség között, ahol a polgárőrség megfelelő segítséget kap, így az emberek is érzékelik, hogy tesznek értük.
Egyébként ahol konfliktusos helyzet alakult ki a közrenddel kapcsolatban, ott az volt megfigyelhető, hogy az önkormányzat se figyelt oda megfelelőképpen, s egyebek mellett nem támogatta a polgárőrséget vagy az sem működött megfelelően, nem volt civil bűnmegelőzés, legalábbis hatékony nem. Hiába volt akár modern térfigyelő rendszer, nem tudták üzemeltetni, mert a KMB vagy a képernyőt nézi vagy dolgozik. Ha sikerül néhány nagyon fontos sarokpontot kialakítani a szövetséggel együttműködve, amik aztán jogszabályokban is megjelennek, akkor ennek a gondolkodásnak, ennek a szervezetnek van, lesz jövője. És meg tudjuk mutatni valamennyi európai országnak, hogy itt van egy olyan társadalmi szervezet, amely a közbiztonságért többet tud tenni bármely állami szervezetnél - fejezte be mondandóját dr. Eiselt György.

Zámbó Péter ny. ezredes, az OPSZ szakmai általános alelnöke, az ORFK összekötő főtisztje úgy vélte, itt kéne abbahagyni, az elhangzottak feltöltötték a meghívottakat, de azért természetesen belement a ,legszükségesebb szakmai részletezésekbe. Közvetített dr. Hatala József altábornagy, országos rendőrfőkapitány üdvözletét, mivel az ORFK vezetője külföldi útja miatt személyesen nem tudott részt venni a konferencián. A tábornok kérte elmondani, hogy a rendőrség a jövőben is minden eszközével támogatni kívánja a polgárőrséget. A főkapitány úgy tartja, hogy a szükséges jogszabályi változások megtörténtek, a polgárőrség emelt fővel folytathatja tevékenységét. A rendőrség nem tudja elképzelni az eredményes munkát a polgárőrök nélkül, reméli, hogy ezt a végeken is érzik. Most olyan jövőt van előttünk, olyan megerősítést kaptunk, amiért érdemes újra nekiindulni, hogy még többet tehessünk a közbiztonságért, a bűnmegelőzésért, az emberekért. Ezt már az ezredes tette hozzá, majd kitért az alaptörvény preambulumára, a nemzeti hitvallásra, amely egyebek mellett azt is tartalmazza, hogy felelősséget viselünk utódainkért, ezért forrásaink felelős felhasználásával biztosítjuk az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.
Foglalkozott a helyi önkormányzatok szerepével a rájuk vonatkozó törvény szellemében, miszent a helyi feladatokat ott kell intézni, s az önkormányzat az emberek érdekében mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért, de összhangban kell lenni a magasabb szintű normákkal. Az együttműködés természetesen érdekeken alapszik, helyben a lakosságot kell képviselni. Bevált az Egy iskola/-egy polgárőr mozgalom, szükséges a gyerekek segítése főleg a hátrányos helyzetűeké. A választható feladatok között ott a közbiztonság védelme, de ha nincs forrás, akkor a kötelezőeket kell előnyben részesíteni
Az ezredes egy felmérésre is felhívta a figyelmet, amiben az áll, hogy működő közvilágítás esetén 20 százalékkal kevesebb volt a jogsértés, egy SZEM-mozgalommal érintett térségben 6-16.al. de például a mentori rendszer (visszavezetés) eltérő hatékonyságú, vagyis gyenge volt, a térfigyelés viszont csak reagálással együtt hatékony. Az esélyegyenlőség az alelnök olvasatában azt jelenti, hogy a rajtvonalhoz mindenkinek oda kell állni, s előtte kell segíteni az edzőpályán, de olyan nincs, hogy a „100 métert úgy futom le, hogy majd én csak 50-nél szállok be". Ha gond van, akkor a körülményeken kell változtatni, ez a felelőssége államnak, a civil társadalomnak.
Eljött az ideje, intett józanságra Zámbó Péter, hogy azokat az elveket alkalmazzuk, amelyek a hatékonysághoz kellenek. A rendőrség szerepköre és feladatai, a kizárólagos hatáskör, az együttműködésen alapuló tevékenységek pontosan körülhatárolandók és észben tartandók, s például az önkormányzati közbiztonsági bizottság számára a rendőrség köteles információkat adni, de annak munkájában mindenképpen szerencsés, ha a polgárőrök is részt vesznek. A támogatás magától értetődően kulcskérdés, jogszabályi kötelezettséggé indokolt emelni, és végül, ami egyik legfontosabb tényező: az OPSZ-nek vannak szakmai programjai, amelyek teljes mértékben összhangban vannak a törekvésekkel, köztük az önkormányzatokkal való együttműködés. Ez döntő elem a sikeres tevékenységben-

Csáfordi Dénes, Hajdúhadház polgármestere megszólíttatva érezte magát, ezért kért szót. Elöljáróban leszögezte: ami kikerült a médiába a településről, abból sok minden nem igaz. Úgy mondta, a település éli álmos kisvárosi mindennapjait, a közbiztonság terén persze vannak komoly problémák, de országosan nézve nem kirívóak. Elindultak új folyamatok, a rendőrségnél és a polgárőrségnél is vannak komoly változások. Önkormányzati részről a közterület-felügyelők mellett nagyon lényegesnek gondolják a mezőőrök bevonását a közrend fenntartásába, mert ők rendelkeznek hatósági jogosítványokkal (fegyverhasználat, igazoltatás). A polgármester rámutatott: minden személyfüggő, a jogszabályok mellett lényeges, hogy mindenütt a megfelelő emberek legyenek, akik képesek az elvárásoknak megfelelően ellátni feladataikat. Hadházon nem használték a kamerarendszert, holott ki volt építve, most majd a rendőrségre továbbítják a jelet, ott fogják figyelni a felvételeket. A közbiztonság nem lehet pénzkérdés, erre áldozni kell. 3,5 milliárd a költségvetés, hárommillió forintot elkülönítettek a polgárőr tevékenység támogatására, annak ellenére, hogy hiányokkal terhelt a büdzsé. Elmondta: a rendőrség tényleg nem képes egyedül ellátni a közbiztonság fenntartását, tehát támogatni kell a polgárőrséget is és hatékonyabbá tenni, akár átszervezéssel is. A jelenlegi egy járőr helyett négy párosra lenne szükség, ezt kívánják megvalósítani, akár anyagi áldozatokkal is. És a fejekben kell rendet tenni, hogy össze lehessen hozni egy jól működő polgárőr szervezetet, hogy legyen egy-kétszáz ember, akik vállalkoznak erre a feladatra. Az emberek elkezdték néhány helyen újra bevetni a kerteket, termelni a kis ültetvényeiken, javítják a kapukat, mintha a hitük kezdene visszatérni, hogy meg is lehet védeni, amit létrehoznak. Kezdenek megint figyelni az értékeikre, és ha megkapják a támogatást, ők is hozzáteszik a magukét, s akkor két-három éven belül nagyon komoly változások lehetnek. Megköszönte az eddigi támogatást az OPSZ-nek is az ismert helyzet kezelésében.
/További hozzászólások után dr. Túrós András összefoglalta az elhangzottakat, és történelmi jelentőségűnek minősítette a konferenciát. Arra kérte a megjelenteket, amennyiben egyetértenek azzal, nyilvánítsák ki szándékukat, miszerint az legyen a törekvés, hogy minden településen jöjjön létre polgárőr egyesület. A meghívottak egyhangú kézemeléssel voksoltak a javaslat mellett. Szép nap volt.
TAKÁTS LÁSZLÓ
FOTÓ: SEBESTYÉN JENŐ