Jogszabályi összefoglaló

2020. április 03. 12:04
Jogszabályi összefoglaló

Kivonatos összeállítás a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban megjelent jogszabályokról.  

Tisztelt Polgárőrök!

A koronavírus miatti veszélyhelyzet 2020. március 11. napján történt kihirdetése óta alaposan megváltozott a magyar jogrend, a tételes jog által szabályozott társadalmi viszonyok köre. A bekövetkezett változásokról a tömegkommunikáció útján többnyire átfogó tájékoztatást kaphattunk, de a folyamatosan változó szabályok követése indokolttá teszi a részletesebb áttekintést.
Ezért – a veszélyhelyzet kihirdetésének napjára visszatekintve, - az alábbiakban szeretnék tájékoztatást adni a veszélyhelyzettel kapcsolatos mai napon (2020. április 2. napján) hatályos jogszabályok lényeges tartalmáról.
Az alábbi tájékoztató megfogalmazásakor a megítélésem szerint kiemelten fontos rendelkezések körében teljességre törekszem, de a könnyebb áttekintés érdekében megengedhető egyszerűsítéssel mellőzöm egyes részletszabályok és kivételek, illetve a kivételek ismertetését.

Tájékoztató levelem
I. része a veszélyhelyzettel kapcsolatban hozott azon kormányrendeleteket tartalmazza, amelyek hatályát a Kormány meghosszabbította;
II. része tartalmazza a rendkívüli intézkedések jelentős részének újraszabályozásáról szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet lényeges tartalmát;
III. részében pedig szeretném ismertetni az I. részben foglaltak szerint hatályukban meghosszabbított rendeletek és a továbbiakban meghozott rendeletek lényeges tartalmát, amelyek a leginkább érintik a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek mindennapjait.

I.

A koronavírus miatti veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet különleges jogrenddel kapcsolatos rendelkezései 2020. március 26-án hatályukat vesztették.
A veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályokat a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény a felhatalmazásokra is kiterjedően újraszabályozta és e törvény április 1-jén lépett hatályba.
A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról szóló  73/2020. (III. 31.) Korm. rendelet meghosszabbította

  • az elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.) szóló 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet,
  • a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet,
  • a veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (IV.) szóló 48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet 2. alcíme és 3. alcíme,
  • a veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről szóló 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet,
  • a veszélyhelyzet során a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel járó egyes egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultságok meghosszabbításáról szóló 59/2020. (III. 23.) Korm. rendelet,
  • a veszélyhelyzetre tekintettel az érintéses fizetések egészségügyi biztonsága növelése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 60/2020. (III. 23.) Korm. rendelet,
  • világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet,
  • a világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet fizetési moratóriumra vonatkozó részletszabályairól szóló 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet,
  • a veszélyhelyzet során az orvostudományi kutatásokkal kapcsolatos intézkedésekről szóló 63/2020. (III. 24.) Korm. rendelet,
  • a veszélyhelyzet során történő gyógyszerellátással kapcsolatos intézkedésekről szóló 67/2020. (III. 26.) Korm. rendelet,
  • a veszélyhelyzetben a költségvetési tartalékok felhasználására vonatkozó eltérő szabályokról szóló 69/2020. (III. 26.) Korm. rendelet,
  • a veszélyhelyzet során a felnőttképzésben folyó oktatás és szakmai vizsgáztatás biztosításának eltérő szabályairól szóló 70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet,
  • a kórházparancsnokról és az egészségügyi készlet védelméről szóló 72/2020. (III. 28.) Korm. rendelet

hatályát a veszélyhelyzet megszűnéséig terjedő időre. Ez a rendelet 2020. március 31. napján 15 órakor lépett hatályba.

II.

2020. április 2. napján lépett hatályba a 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről, amely a korábban meghozott jogszabályok szerint újra szabályozta a rendkívüli intézkedések jelentős részét az alábbiak szerint:

  • A  Kormány a  veszélyhelyzet elhárításáért felelős kormánytagként a  miniszterelnököt jelöli ki.
  • A miniszterelnököt feladatának ellátásában Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs (a továbbiakban: Operatív Törzs) segíti.
  • A  külföldről érkező nem magyar állampolgárok személyforgalomban Magyarország területére főszabályként – a  4.  § (1), (2) és (5) bekezdésében meghatározott kivétellel – nem léphetnek be. Kivétel: különös méltánylást érdemlő esetben a  rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes felmentést adhat, illetve egyedi magatartási szabályt állapíthat meg, ha az egészségügyi vizsgálat során fertőzés gyanúját nem állapították meg, és az érintettet a  karantén idejére nyilvántartásba vették.
  • A személyforgalomban külföldről érkező magyar állampolgárok főszabályként – a  4.  § (1), (2) és (5)  bekezdésében meghatározott kivétellel a Magyarországra való belépés során egészségügyi vizsgálaton esnek át, amely eltűrésére kötelesek és akiknél az  egészségügyi vizsgálat fertőzés gyanúját állapítja meg, kijelölt karanténban kerülnek elhelyezésre és akiknél az  egészségügyi vizsgálat során fertőzés gyanúja nem merül fel, kötelesek 14 napra otthoni járványügyi megfigyelésnek alávetni magukat (a továbbiakban: hatósági házi karantén), Kivétel: különös méltánylást érdemlő esetben a  rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes felmentést adhat, illetve egyedi magatartási szabályt állapíthat meg, ha az egészségügyi vizsgálat során fertőzés gyanúját nem állapították meg, és az érintettet a  karantén idejére nyilvántartásba vették.
  • A hatósági házi karanténban vagy kijelölt karanténban tartózkodók ellátásáról való gondoskodás a települési önkormányzat polgármesterének feladata.
  • Az  a  nem magyar állampolgár, aki az elrendelt járványügyi elkülönítési, zárlati és ellenőrzési szabályokat megszegi, Magyarország területéről kiutasításra, kitoloncolásra kerül.
  • A  fertőző betegség elleni védekezés elmulasztása szabálysértés miatt kiszabható pénzbírság generális maximuma 500000Ft-ra emelkedett.
  • A fenti Korm. rendelet új szabálysértési tényállást hozott létre, amely szerint: szabálysértést követ el és 500000Ft pénzbírsággal büntetendő, aki a rendőrségi határozatban meghatározott határátlépési, tartózkodási, közlekedési, egészségvédelmi, valamint útvonalra és megállási lehetőségekre vonatkozó szabályt megszegi.
  • A  veszélyhelyzet alatt a  magyar állampolgárok Magyarország területén hatályos, lejáró hivatalos okmányai a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek.
  • A felsőoktatási intézmények hallgatók általi látogatása tilos.
  • Az  összehangolt védekezés érdekében köznevelési intézményben főszabályként rendkívüli szünetet az intézményvezető, a jegyző, valamint az Oktatási Hivatal nem rendelhet el. Kivétel: a polgármester a bölcsődei és az  óvodai ellátást végző intézmények esetében rendkívüli szünetet rendelhet el.
  • A  gyermek gondozására, nevelésére tekintettel nyújtott – külön kormányrendeletben meghatározott  – egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultság a  veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbodik.
  • A Külföldi Nyelvtanulási Program felfüggesztésre kerül.
  • A külföldre irányuló iskolai kirándulás tilos, a már lefoglalt, külföldre irányuló iskolai kirándulást le kell mondani.
  • A magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik azon EGT-állampolgár, aki állandó tartózkodásra jogosult, és ezt a jogát állandó tartózkodási kártyával igazolja.
  • Magyarország területét csak az ágazat irányításáért felelős miniszter külön engedélyével hagyhatják el az egészségügyi dolgozók, a honvédek, a hivatásos, szerződéses állományú katonák és a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák, a honvédelmi alkalmazottak, a rendvédelmi hivatásos szolgálati jogviszonyban állók és rendvédelmi igazgatási alkalmazottak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjai, a kormánytisztviselőik, a minisztériumok munkatársai.
  • A Magyar Honvédség közreműködik a  veszélyhelyzettel összefüggő rendvédelmi intézkedések végrehajtása során, valamint támogatja a  rendőrséget és a  hivatásos katasztrófavédelmi szervet szakfeladatainak ellátása során.
  • A Magyar Honvédség őrzés-védelmi feladatot a  veszélyhelyzet ideje alatt a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagjának intézkedésére illetve az Operatív törzs felkérésére láthat el. Ha az őrzés-védelmi feladatot ellátó honvé rendőri intézkedést hajt végre, vagy annak végrehajtásában közreműködik, eljárására a rendőrségről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
  • Felhatalmazást kapott a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter az állami tulajdonú, létfontosságú infrastruktúra részét képező gazdasági társaságok tekintetében működőképességet garantáló különleges szabályok megalkotására.

III.

A nemzetgazdaságot érintő károk hatásának enyhítésére irányuló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet lényeges tartalma érinti a szerződéses jogviszonyokat és a munkaviszonyokat is az alábbiak szerint:

  • Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a veszélyhelyzet fennállása alatt az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.
  • A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.
  • A fizetési moratórium 2020. december 31-éig tart, melynek időtartamát a Kormány rendeletével meghosszabbíthatja.
  • A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-éig meghosszabbodik.
  • E § rendelkezéseit a 2020. március 18. napján huszonnégy órakor fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.
  • E rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét.
  • A turisztikai, a vendéglátó ipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok tekintetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni. A felmondási tilalom a Kormány rendeletével a veszélyhelyzet fennállásáig meghosszabbítható.
  • A fenti bérleti szerződések esetében a bérleti díj a veszélyhelyzet fennállása alatt nem emelhető, abban az esetben sem, ha azt a szerződés egyébként lehetővé teszi.
  • A fentebb meghatározott turisztikai stb. ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatott a) munkavállalók esetében a munkáltató mentesül a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, b) munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.
  • A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni, amely időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulás bevallására és megállapítására nem kerül sor.
  • A személyszállítási szolgáltatást végző kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózók a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény szerinti adófizetési kötelezettségük alól a 2020. március, április, május és június hónapokra mentesülnek.
  • A veszélyhelyzet időtartama alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a (2)-(4) bekezdés szerinti eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra. Tehát, a Munka Törvénykönyvét a veszélyhelyzet megszűnését követő harminc napig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az Mt. 97. § (5) bekezdése szerinti közlési szabályoktól eltérően is módosíthatja, b) a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti, c) a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának ellenőrzése érdekében a szükséges és indokolt intézkedéseket megteheti és eltérő kollektív szerződéses rendelkezéseket e rendelet hatályának tartama alatt alkalmazni nem lehet.
  • A munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek.

48/2020. (III. 19.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során teendő intézkedések (IV.) körében az alábbiak szerint könnyítette az üzleten kívüli és a csomagküldő kereskedelmet:

  • Veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján. 
  • Üzleten kívüli kereskedelmi tevékenységet a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.
  • A lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható.
  • Termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.
  • A veszélyhelyzet idején üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során élelmiszer is forgalmazható.
  • A veszélyhelyzet idején bejelentés és nyilvántartás nélkül végzett kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható.

 Az 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet sorá végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedéseket az alábbiak szerint szabályozza:

  • Veszélyhelyzet ideje alatt végrehajtói kézbesítésre nem kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.
  • A végrehajtó a veszélyhelyzet ideje alatt a végrehajtható okirat adós részére történő kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.
  • A végrehajtási eljárás során az iratok kézbesítése postán, illetve elektronikus eszköz igénybevétele útján, valamint az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok alapján történik.
  • A végrehajtó a személyes ügyfélfogadását a veszélyhelyzet megszűnését követő napig felfüggeszti, azonban a végrehajtó ez idő alatt az érintettek számára elektronikus eszköz igénybevétele útján vagy írásban, a végrehajtói iroda bejáratánál elhelyezett zárt gyűjtőszekrénnyel biztosítja a rendelkezésre állást.
  • A veszélyhelyzet megszűnéséig helyszíni eljárás, hagyományos árverés nem tartható, helyszíni eljárási cselekmény nem foganatosítható.  
  • Helyszíni eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet lefolytatni azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.
  • Ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet.
  • A végrehajtó a végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt a veszélyhelyzet megszűnését követően intézkedhet.
  • A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt - az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt - legkorábban a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.  
  • Meghatározott cselekmény végrehajtása iránt eljárási cselekményt foganatosítani főszabályként a veszélyhelyzet megszűnését követően lehet.
  • A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény.
  • E rendelet hatálybalépésének napjától szünetelnek az e rendelet hatálybalépésének napján az adóhatóság előtt folyamatban lévő, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig.  

Az 59/2020. (III. 23.) Korm. rendelet – egyebek mellett – az alábbiak szerint szabályozza a gyermek gondozására, nevelésére tekintettel járó egyes egészségbiztosítási és családtámogatási ellátásokra való jogosultságok meghosszabbítását.  

  • A veszélyhelyzet ideje alatt a gyermekgondozási díjra vagy a gyermekgondozást segítő ellátásra, a gyermeknevelési támogatásra fennálló jogosultságot a veszélyhelyzet ideje alatt továbbra is fennállónak kell tekinteni, és az ellátást a veszélyhelyzet időtartamára eső naptári napokra folyósítani kell.
  • A jogosultság feltételeit a veszélyhelyzet idején nem kell vizsgálni.

A 60/2020. (III. 23.) Korm. rendelet a bankkártyával történő fizetést könnyítette meg az alábbiak szerint.

  • A pénzforgalmi szolgáltató nem alkalmaz „erős ügyfél-hitelesítést”, ha az érintéses elektronikus fizetési művelet egyedi összege nem haladja meg a tizenötezer forintot.

 A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet a világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében a közterhek mérsékléséről az alábbiak szerint rendelkezik.

  • A szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie a taxis személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység, sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység, szerencsejáték, fogadás,film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás, konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése,napilapkiadás, folyóirat, időszaki kiadvány kiadása, műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás, utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás, fizikai közérzetet javító szolgáltatás és belvízi személyszállítás főtevékenységet végző gazdálkodó szervezeteknek,
  • Járulékfizetési kötelezettséget a fentebb felsorolt főtevékenységet végző gazdálkodó szervek esetében úgy kell teljesíteni, hogy a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.
  • A szociális hozzájárulási adó és a járulékfizetési kötelezettség alóli mentességet a 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozó adó- és járulékfizetési kötelezettség esetében kell alkalmazni.
  • A járulékfizetés teljesítése nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét.
  • Nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége 2020. március, április, május és június hónapra vonatkozóan a fenti valamely főtevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek.
  • A fentebb felsorolt valamely főtevékenységet végző gazdálkodó szervezet rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett esetében a rehabilitációs hozzájárulás mértéke a törvényes mérték kétharmadára csökken.
  • A kisadózó vállalkozás, ha a fentebb felsorolt valamely főtevékenységet folytatja, e tevékenységgel összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
  • A rendeletben megjelölt valamely főtevékenységet folytató kisadózó (mentesített tevékenységet folytató) 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó törvény szerinti tételes adó megfizetése alól.

A 62/2020. (III. 24.) Korm. rendelet tartalmazza a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelettel elrendelt fizetési moratórium részletszabályait.    A lényegesebb jogtételek az alábbiak.

  • Az adós eredeti szerződési feltételeknek megfelelő teljesítése nem érinti fizetési moratórium hatályát.
  • Az eredeti szerződés szerint történő teljesítés esetén a teljesítést a szerződésnek a moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.
  • A moratóriummal kapcsolatos szabályokat a munkáltatói kölcsönre is megfelelően kell alkalmazni.
  • A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. Tehát nem számítható fel kamatos kamat.
  • A kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztő részletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.
  • A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztő részletek összegét.
  • A babaváró támogatásnál a kezességvállalási díj a fizetési moratórium fennállásának időtartama alatt elengedésre kerül.

70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet eltérő szabályokat állapított meg az oktatás és a vizsgáztatás körében. A legfontosabb szabályok az alábbiak.

  • A felnőttképzésben kontaktórás képzés nem tartható, és szakmai vizsga nem szervezhető.
  • A képzés kizárólag távolléti oktatásban, távoktatás formájában, digitális képzésként szervezhető meg abban az esetben is, ha azt jogszabály, támogatási szerződés, felnőttképzési szerződés, támogatói okirat vagy képzési program egyébként nem teszi lehetővé.

A 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelet az alábbiak szerint rendelkezett a kijárási korlátozásról  

  • Mindenki köteles más emberekkel a szociális érintkezést - a közös háztartásban élők kivételével - a lehető legkisebb mértékűre korlátozni, és a másik embertől lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartani.
  • A távolság tartására vonatkozó előírást a tömegközlekedés során is alkalmazni kell.
  • Vendéglátó üzletben - az ott foglalkoztatottak kivételével - tartózkodni tilos. Kivételt képez az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása.
  • A lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására az e rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor.

A lakóhely (tartózkodási hely) elhagyásához alapos indoknak minősül:

  • a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti tevékenység, valamint az ezek elvégzéséhez nélkülözhetetlen anyagokat, valamint eszközöket árusító üzletben (különösen a műszaki cikket, az építőanyagot és eszközöket árusító üzletben) történő vásárlás,
  • napközbeni kiscsoportos felügyelet okán a kiskorú gyermek kísérése,
  • az egészségügyi ellátás és szolgáltatás igénybevétele, beleértve a gyógyító tevékenységen túl a testi és a lelki egészség megőrzése céljából nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat (különösen pszichoterápiás ellátás, fizioterápiás kezelés, gyógytorna),
  • az egyéni szabadidős sporttevékenység, szabadidős célú gyalogos közlekedés az 5. § szerint,
  • a házasságkötés és a temetés szűk családi körben.
  • a napi fogyasztási cikket értékesítő élelmiszerüzletben (a továbbiakban: élelmiszerüzlet) történő vásárlás,
  • a napi fogyasztási cikket értékesítő egyéb (illatszert, a drogériai terméket, a háztartási tisztítószert, a vegyi árut és a higiéniai papírterméket árusító) üzletben (a továbbiakban együtt: drogéria) történő vásárlás,
  • az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletben történő vásárlása mezőgazdasági üzletben történő vásárlás, ideértve műtrágyát értékesítő üzletet és vágóhidat,
  • a piacon, a helyi termelői piacon (a továbbiakban együtt: piac) történő vásárlás,
  • a gyógyszert, a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzletben (a továbbiakban együtt: gyógyszertár) történő vásárlás,
  • az üzemanyag-töltőállomás felkeresése,
  • a dohányboltban történő vásárlás,
  • a fodrász, a manikűrös szolgáltatások igénybevétele,
  • a szállítási, tisztítási és higiéniás szolgáltatások igénybevétele,
  • a gépjármű- és kerékpárszerviz, a mezőgazdasági és erdészeti gépek és berendezések javításával kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele,
  • a hulladékgazdálkodással összefüggő szolgáltatások igénybevétele,
  • a legszükségesebb esetben a személyes megjelenést igénylő ügyintézés, így hatósági, banki, pénzügyi, biztosítási és postai szolgáltatások igénybevétele,
  • az állatok ellátása, háziállat közterületi sétáltatása, az állatorvosi rendelő és az állatkórház látogatása,
  • a szülői jogok és kötelezettségek,
  • a hitéleti tevékenység,
  • kiskorú személy, idős személy és beteg személy részére történő segítségnyújtás.

Az élelmiszerüzletet, drogériát, piac és a gyógyszertár felkeresésére és az ott tartózkodásra

  • A 65. életévét betöltött személy az élelmiszerüzletet, drogériát, piacot vagy gyógyszertárat 9.00 óra és 12.00 óra közötti időben látogathatja.
  • Az élelmiszerüzletben, drogériában, piacon vagy gyógyszertárban 9.00 óra és 12.00 óra közötti időben az ott foglalkoztatottak kivételével kizárólag 65. életévét betöltött személy tartózkodhat; ezen előírás érvényesítése a helyiség üzemeltetőjének a felelőssége.
  • A korlátozó intézkedések betartását a rendőrség ellenőrzi, a katonai rendészet és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti bármely szerv bevonásával.

A Kormányrendelet a kijárási korlátozásról szóló rendelet megsértését szabálysértéssé nyilvánítja.
A kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

72/2020. (III. 28.) Korm. rendelet rendelkezik a kórházparancsnokról és az egészségügyi készlet védelméről. A rendelet lényeges tartalma a következő.   

  • Az egészségügyi intézmény fenntartója - a fenntartó személyétől függetlenül - valamennyi telephelyén köteles gondoskodni -járvány elleni védekezés érdekében - a szükséges egészségügyi felszerelések, berendezések, gyógyszerkészletek és fertőtlenítőszerek (a továbbiakban együtt: egészségügyi készlet) megóvásáról.
  • A költségvetési forrásból beszerzett egészségügyi készletek felhasználásának ellenőrzésére a rendészetért felelős miniszter javaslatot tesz az egészségügyi intézményhez kórházparancsnok kirendelésére.
  • A kórházparancsnok tevékenységét a rendészetért felelős miniszter irányítja.
  • A kórházparancsnoknak a járványveszéllyel összefüggő szabályok betartására, és az egészségügyi készlet megóvására vonatkozó javaslatát az egészségügyi intézmény vezetője köteles végrehajtani. A kórházparancsnok orvos-szakmai kérdésekben nem tehet javaslatot, és nem hozhat döntést.
  • Az egészségügyi intézménnyel személy- és vagyonvédelmi tevékenységre megkötött hatályos szerződés megszűntethető.
  • Az egészségügyi készlet állagának megóvása és megőrzése érdekében az egészségügyi intézmény igazgatója köteles szerződést kötni.
  • Az egészségügyi készlet megóvása érdekében kirendelt vagyonőr az emberi méltóság tiszteletben tartásával jogosult az érintett beleegyezése nélkül ruházat, csomag, jármű átvizsgálására a Szvmt. 28. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is.
  • A rendészetért felelős miniszter az egészségügyi készlet megóvása céljából a rendőrséget vagy a honvédséget bevonhatja.

74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről  

  • Veszélyhelyzet ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.  
  • Ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephely biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt járna le, érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.  
  • A közjegyzőnél a veszélyhelyzet megszűnését követő napig szóban beadvány nem terjeszthető elő.  
  • A veszélyhelyzet megszűnéséig a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
  • Kérelem és indítvány jegyzőkönyvbe foglalására meghatározott ügyfélfogadás szünetel.
  • A bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás szünetel.

A nyilvántartó bíróság kizárólag okirati bizonyítást folytathat le.

  • A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat kizárólag elektronikus úton nyújt céginformációs és egyéb szolgáltatást.
  • Polgári perben, ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti.  
  • A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni azzal, hogy a bíróság - szükség esetén - további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket. A bíróság a felek kérelmére sem tart perfelvételi tárgyalást. A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.
  • A Pp. hatálya alá tartozó peres tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be.
  • Ha az eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, ami másként nem foganatosítható, a bíróság a továbbiakban a tárgyaláson kívüli eljárási cselekményeket folytatja le.
  • A személyes közreműködést igénylő, de nem foganatosítható eljárási cselekmény akadályának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele.
  • Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni.
  • A veszélyhelyzet ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.
  • A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
  • Közjegyzői eljárásban a kérelem szóban nem terjeszthető elő; az irat-betekintési jog személyes megjelenés útján nem gyakorolható; személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni.

Budapest, 2020. április 2.

Összeállította:
Dr. Soos László Károly
ügyvéd

Pdf formátumban itt