Harminc éve vigyáznak a rendre

2021. július 13. 08:56
Harminc esztendő minden szervezet életében elég hosszú időszak, amely alatt különböző fejlődési szakaszokon esik át, belső módosításokat, kiigazításokat hajtanak végre a vezetői, folyamatosan változik a működése. A Nógrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége hasonló úton járt, mire mára elmondhatja magáról, rendkívül hatékonnyá és elismertté vált a tevékenysége. A részletekről az évforduló kapcsán Vass Miklós elnökkel beszélgettünk.

20210713-noolvass– Hogyan emlékszik vissza a kezdetekre?
– A rendszerváltás a magyar közrendvédelemben óriási fordulatot hozott, hiszen az önkéntes rendőrség, illetve az önkéntes határőrség megszűnésével betöltetlen űr keletkezett. Ez pedig igencsak kedvezett a bűnözésnek, a mutatók egyre elszomorítóbban alakultak, tehát gyorsan kellett egy megfelelő, alulról szerveződő alakulatot találni, amely ellátja az elődök feladatait, ez lett a polgárőrség. 1991 első felében létrejött az Országos Polgárőr Szövetség, és hazánkban az elsők között, rá három hónapra a nógrádi egyesületek szövetsége is megalakult. Még abban az esztendőben tizenöt településen formálódott csoport, rendkívül lelkes, odaadó, a saját lakókörnyezetéért tenni igyekvő személlyel, akik közül ötvenketten mind a mai napig a tagságunkban munkálkodnak. Jómagam, munkahelyemből adódóan a magyarnándoriakhoz csatlakoztam, ott az egyik alapító vagyok.

 

– Kezdetben az eszköztár terén igen sanyarú helyzettel szembesültek.
– Szinte semmink sem volt, üres kasszával, de annál nagyobb szívvel és elszántsággal indultunk el az úton. Saját autókat használtunk, magunk fizettük minden esetben a benzint, parányi irodákban dolgoztunk, már ha egyáltalán volt ilyen, de többnyire a lakásunk egyik helyisége felelt meg a célnak. De a csapat lelkesen végezte az önkéntes munkát, zökkenőmentessé és részletesen kidolgozottá vált a járőrszolgálatok megszervezése, és ami a legfontosabb, a rendőrség is hamar észrevette, bátran számíthat a mi hatékony segítségünkre a közbiztonság megőrzésében. Ma már nem ritka a közös járőrözés az egyenruhásokkal, ha valami kirívót észlelünk, azonnal telefonálunk, és a legrövidebb időn belül megtörténik a hatósági intézkedés.

– Melyek voltak a folyamatos fejlődés legfőbb mutatói?
– Először a tagság fokozatos gyarapodását említeném. Az alapítók nagyon serényen láttak hozzá a toborzáshoz, ami eleinte nem ment könnyen, hiszen nehéz volt kimozdulni bárkinek a családi tűzhely mellől, ráadásul társadalmi megbízatást teljesítve, de később egyre gördülékenyebbé vált. Másrészt különböző támogatások, felajánlások, egyéb hozzájárulások jóvoltából az eszközállományunk is gazdagodott. Korszerűbb gépjárműveket szereztünk be, irodákat béreltünk, megvásároltuk a ma is viselt egyenruhákat. Szerencsére a lakosság igen gyorsan elfogadott bennünket, nőtt a bizalom irántunk, remek ötlet volt a Szomszédok Egymásért Mozgalom létrehozása a szűkebb lakókörnyezetben a kölcsönös figyelem erősítése érdekében, ami igen lényeges előrelépést jelentett. Ma már külön törvény rendelkezik rólunk, a Belügyminisztérium részéről állandó, és nem kis mértékű állami támogatásban részesülünk, illetve a Vidékfejlesztési Program és a Magyar Falu Program pályázatait is igyekszünk kihasználni. Ez utóbbira jó példa, hogy Őrhalomban megvásároltuk a takarékszövetkezet bezárt épületét, ahol jelenleg a térségi polgárőriroda kialakítása zajlik, amit hamarosan át is adhatunk az ottani kollégáknak.

– Eközben sorra kötötték az együttműködési megállapodásokat.
– Amikor 2005-ben megválasztottak a megyei szövetség élére, törekedtem arra, hogy minél szélesebb körre terjesszük ki a kapcsolatrendszerünket. Így kötöttünk hivatalos megállapodást többek között Nógrád Megye Önkormányzatával, a megyei rendőr-főkapitánysággal, a Balassagyarmati Fegyház és Börtönnel, a kormányhivatallal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei igazgatóságával, a hadkiegészítő parancsnokság utódján keresztül a honvédséggel. De említhetem a vízügyi igazgatósággal való jó viszonyunkat, a polgárőrök közreműködnek az árterek, a folyó menti övezetek tisztaságának megőrzésében, a parlagfű-mentesítésben. Nem beszélve az egyes helyi önkormányzatokról, hiszen 2021-ben már százhúsz településen működik csoportunk, és ötvenkét polgármester maga is polgárőr.

– Mit tartogat a jövő?
– Ha évekkel ezelőtt körbetekintettünk az állományunkon és megvizsgáltuk az életkori összetételt, bizony fokozatos elöregedést tapasztaltunk. Nem véletlen, hogy megindítottuk az ifjú polgárőrök mozgalmát, ami ma országosan példaértékűnek számít. Ennek alapját a rendvédelmi szakközépiskolások képezik, de más intézmények diákjai is szívesen csatlakoznak hozzánk. Számukra rendszeres a képzés, tehát nagy figyelmet fordítunk az utánpótlásra, egyben segítjük a fiatalok rendvédelmi szervek felé irányuló pályaorientációját. Az ifjú polgárőreink száma idén százhatvan főre bővült. Természetesen a jövőben is lényeges cél, hogy a városoktól a legapróbb falvakig Nógrád megye minden lakosa a lehető legnagyobb biztonságban érezze magát.

forrás: Nool.hu