Itt a SZEM 2.0! - A polgárőrség felfrissíti és újraindítja azt, amiben igazán jó!

2013. január 23. 08:00
Itt a SZEM 2.0! - A polgárőrség felfrissíti és újraindítja azt, amiben igazán jó!

Ha az ember megnéz egy valamire való krimit a TV-ben, sokszor hangzik el benne „rajta legyen a szemed”. Ami egy nagyon fontos mondás, hiszen ha valamin „rajta a szemünk” akkor meglátjuk azt is, ami egyébként elkerülné a figyelmünket.

Ez a lényege a polgárőrség Szomszédok Egymásért Mozgalom (SZEM) nevű programjának. Mi emberek közösségben élünk, ezért fontos, hogy figyelemmel legyünk a környezetünkben élők iránt. Nekünk, polgárőröknek meg kiemelt feladat, hogy a körülöttünk élő emberek gondjait, bajait figyelemmel kísérjük, és ahol tudunk, segítsünk.

Ez a mozgalom indul most újra, megújult erővel, melynek ünnepélyes kezdetét 2013. január 14-én, Törökszentmiklóson tartották meg. A rendezvényen prominens vendégek jelentek meg, többek között országos és megyei polgárőr illetve rendőri vezetők, az állami és helyi apparátust irányító politikusok és önkormányzati vezetők. És nem utolsó a lakosság részéről sorban olyan sok érdeklődő, hogy zsúfoltságig telt meg a törökszentmiklósi Ipolyi Arnold Kulturális Központ nagyterme.

 

Elsőként Zámbó Péter az Országos Polgárőr Szövetség alelnöke üdvözölte, a hallgatókat. Mint mondta, „időrablóként” az ő feladata volt a szónoklatok idejének a betartása, amit kemény kézzel – sőt csengővel - komolyan is vett.

 

Bevezetésképpen dr. Juhász Enikő polgármesterasszony köszöntője hangzott el. Beszédében elmondta: „Amikor magunk elé idézzük egy önkormányzat legfontosabb feladatait, akkor egy képzeletbeli táblára azt írnánk fel, hogy az emberek életminőségének javítása. Így az egyik legfontosabb feladat, hogy az emberek munkához, megélhetéshez jussanak. A munkahelyteremtés mellett fontos feladat az, hogy a lakosság a legjobb egészségügyi ellátást kapják és a gyerekek magas szintű oktatásban, képzésben részesüljenek. Önkifejeződés, kulturálódás területén is széles teret biztosítsunk. Ebből a felsorolásból nem szabad kifelejteni a közbiztonság és a vagyonbiztonság kérdését. Csak akkor érezhetünk egy települést valóban otthonunknak, ha biztonságban érezzük magunkat benne. Ebbe tartozik az, hogy a gyerekeket nyugodt szívvel engedhessük iskolába, hogy esténként nyugodtan sétálhassunk az utcán, és nem kell félni attól, hogy lakásunkban, otthonunkban bármikor ránk törhetik az ajtót, vagy távollétünkben megfoszthatnak egy életen át gyűjtött javainktól. Mit tehetünk ennek érdekében? Kulcsszó az együttműködés! Együtt kell működni a társadalom különböző szereplőinek, a rendőrségnek, az önkormányzatnak, a polgárőrségnek, és a lakosságnak is. Ezért kiváló kezdeményezés a SZEM, vagy a szomszédok egymásért mozgalom. Az egymásra odafigyelő lakóközösség, a polgárőrség és a rendőrség együttesen segíthet a közbiztonság javításának érdekében. Törökszentmiklós jó példáját mutatja ennek az összefogásnak. Erre jeles példa azok az együttműködési megállapodások, amit a fent említett szervezetekkel kötöttek, valamint az anyagi, tárgyi és informatikai eszközökkel való támogatás, vagy az a két kerékpár, amivel a Törökszentmiklósi önkormányzat támogatta a polgárőrséget. Azért ne ringassuk magunkat hamis illúziókban! Tudjuk és látjuk a problémákat, érzékeljük a veszélyeket, és azt, hogy még számtalan feladat áll előttünk a jövőben. Ezért van szükség arra, hogy a feladatait ellátó rendőrség mellett, egy jól működő polgárőrség legyen. Ez a találkozó is azt szolgálja, hogy megvalósítsuk azt a célt.”

 

Ezt követően Kolozsi József, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Polgárőr Szövetség elnöke, az OPSZ gazdasági-pénzügyi elnökhelyettese beszélt a SZEM mozgalomról.

A célját megfogalmazva elmondta: „Elsősorban válaszokat keresni és találni, azokra a közösségeket és a társadalmat fenyegető veszélyekre, amelyeket bűncselekményekként aposztrofálunk. Az utóbbi időben csökkent a számszakilag regisztrált bűncselekmények száma az országban, de ezeknek a megnyilvánulása egyre drasztikusabb, egyre korlátlanabb. Megsokasodtak az idősek és az egyedülálló emberek elleni bűncselekmények. Ezek megakadályozására a civil társadalomnak össze kell fogni, hiszen nincs annyi pénz, hogy minden sarkon rendőr legyen. A modern európai felfogás szerint a közbiztonság egy társadalmi termék, ami az egyének, a közösség, a társadalmi szervezetek és a hatósági intézkedések együttes tevékenységéből alakul ki. A bűnözés azt fenyegeti, aki- és ami minden embernek a legdrágább, mégpedig a szeretteinket, saját életünket, egészségünket, féltett értékeinket, biztonságunkat. Ez ellen csak a közösséggel együtt vehetjük fel a küzdelmet. A bűnt megelőzni ott lehet, ahol megvalósulhat, és azok előzhetik meg, akiket fenyeget.

Az Országos Polgárőr Szövetség huszonkettő éves fennállása óta figyelmet fordít a civil bűnmegelőzésre, így kerülhetett sor a rendőrség segítségével a Szomszédok Egymásért Mozgalom elindítására is. Mi a SZEM mozgalom célja? Helyi szinten csökkenteni a bűnözést. Javítani az egymást támogató közösségi tudatot, hogy mindenki hozzájárulhasson a saját, a szomszédja és a közösségi tulajdon védelméhez, a kölcsönös együttműködésen és a párbeszéden keresztül. Nem csak bűncselekmények, de más egyéb események (pl. baleset, betegség, tűz stb.) esetén is tudjanak segítséget nyújtani egymásnak.

Célunk a települések közbiztonságának javítása, a civil társadalom széles rétegének bevonása, amely a „Szomszédok Egymásért Mozgalom” tevékenységér épül.

Minél több fiatalt kell bevonni ebbe a munkába, mert a bűnmegelőzés eme szegmense nem korfüggő, és nem a bűnelkövető elfogása az elsődleges feladat, hanem a jelzésadás, akár a közeli szomszédnak, akár a hatóságnak.”

 

Kolozsi József beszédében rávilágított: „Szórványosan és kis mértékben az ország különböző területein vannak a SZEM-nek tagjai, de ez nagyon kevés. Szeretnénk, ha nagyobb lendületet venne ennek szervezése. Ezért hívtuk meg az ország tizenegy megyéjéből az első számú polgárőr vezetőket e rendezvényre.”

Beszédében Kolozsi József említést tett még a törökszentmiklósi SZEM mozgalom szervezeti felépítéséről, azok tagjairól. Beszélt a megyei polgárőr szövetségről és az elért eredményekről.

 

A következő felszólaló dr. Túrós András az Országos Polgárőr Szövetség elnöke volt. Miután köszöntötte az egybegyűlteket a következőket mondta.

„A közbiztonsággal kapcsolatban az ország tisztességes emberei mindenütt közbiztonságot akarnak és közbiztonságot szeretnének. Mert a közbiztonság olyan, mint az oxigén. Ha van akkor senki sem foglalkozik vele, de ha nincs, akkor nagy gondot és problémát jelent, fuldokolunk a hiányától. Számítást végeztem és megállapítható, hogy kb. az emberek 95-97 százaléka közbiztonságot akar. Ezek az emberek tisztességesek, a maradék 3-4 százaléka az a része a lakosságnak, akik a bűncselekményeket, jogsértéseket elkövetik, akik felborítják az általános közrendet és közbiztonságot. Ebből látszik, hogy a tisztességes emberek sokkal többen vannak! Felmerül a kérdés, milyen a közbiztonság ma Magyarországon? Én azt mondom, hogy ma Magyarországon a közbiztonság kiegyensúlyozott, és azt gondolom, ezt bátran kellene hangsúlyozni. Ez azért van, mert azok az intézkedések, amiket az elmúlt évben tapasztaltam, azok egyre inkább beértek, és egyre inkább érezhetőek. A rendőrség létszámát jelentősen megemelték az elmúlt két évben, sokkal jobb és hatékonyabb a rendőrség mint a korábbi években volt, de a szigorítást tartalmazó büntető jogszabályok is hatással vannak. Hol látunk most olyan problémákat, amire érdemes odafigyelni? Az egyik, amire nem tudunk odafigyelni, az a családon belüli erőszak, gyilkosság. A „bekattant” elkövető ellen nem tudunk védekezni. Ez első sorban orvosi kérdés. A másik gyenge láncszeme a közbiztonságunknak, az idős emberekkel kapcsolatos védelem. Nagyon sok idős emberre rátámadnak az elkövetők, kirabolnak, vagy rablógyilkosság áldozata lesz. A rendőrségnek, a polgárőrségnek, és minden egyes embernek, szomszédnak nagyon sok tennivalója van, mert lehet az idős embereket védeni, csak meg kell találni a lehetőségeket. Csatlakozni kell azokhoz a programokhoz, amiket ezzel kapcsolatban a polgárőrség meghirdetett. A következő gond a településen belüli házalások, az engedély nélküli árulások, régiséggyűjtők, akik nem más személyek, mint azok, akik felmérik a terepet, vagy éppenséggel az idős, vagy naiv embereket megtévesztik, becsapják és elveszik az értékeiket. Ide sorolnám a színesfémlopással kapcsolatos teendőinket is.”

Dr. Túrós András az OPSZ elnöke beszélt még a polgárőrség jelentőségéről, amire Európa más országai rácsodálkoznak. „Van hetvenhétezer polgárőre Magyarországnak, akik ingyen és ellenszolgáltatás nélkül végzik a tevékenységüket. Mások életbiztonságát mások vagyonát védik ezek az emberek. Vannak olyan megállapítások, hogy polgárőrség nélkül Magyarországon nincs közbiztonság, nincs bűnmegelőzés. Fontos, hogy valamennyi rendészeti szerv, stratégiai partnerének tekint bennünket. A kormány is stratégiai partnernek tekinti a polgárőrséget, és a 2011-ben született, 2012-ben hatályba lépő új törvény is ennek köszönhető.”

Az OPSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a közbiztonságot senki se csak a rendőrségtől várja. „Vannak települések, városok, ahol hátradőlnek és várják, hogy a közbiztonság a rendőrség feladata legyen! Én azt mondom, hogy aki csak és kizárólag a rendőrségtől, meg a rendészeti szervektől várja a közbiztonság folyamatos fenntartását, az nagyot fog hibázni, és nagyot fog bukni. Minden lehetőséget ki kell használni, és ennek egyik tárháza a polgárőrség, és a polgárőrségen belül a Szomszédok Egymásért Mozgalom. Ezt a mozgalmat Kopácsi Sándor hozta be az országba, és ez a mozgalom a kilencvenes évek elején nagyon szép eredményt ért el, de az elmúl évtizedben inflálódott. Most adjunk a mozgalomnak oxigént, és szervezzük újjá!”

 

Farkas József rendőr ezredes, megyei rendőr-főkapitányság úgy fogalmazott: „Azt mindenképpen szeretném leszögezni, hogy a megye nincs túl könnyű helyzetben. Éveken keresztül a közepesen fertőzött megyékhez tartoztunk, ami a bűnügyi fertőzöttséget jelenti. Az elmúlt időszakban kétségtelen, hogy van egy növekedés, amit nagyon sok tényező befolyásol. A bűnözés, társadalmi jelenség, ezért a bűnözésre a társadalomnak kell megadni a választ. Azt gondolom ez a mai rendezvény, ékes bizonyítéka annak, hogy van hogyan tovább. Hiszen önmagában a rendőrség, nagyon sok dolgot tehet. Tesszük a dolgunkat a megelőzés a felderítés terén. Felelősségünk az, hogy a fiatal, hadra fogható munkatársi sereget jó irányba tereljük. A fiatalos lendület, kellő garanciát fog arra nyújtani, amikor megszerzik a szakmai rutint, tapasztalatot, hogy megszolgálják a terület közrendjét, közbiztonságát, hogy jó kapcsolatban legyenek a lakosokkal, az önkormányzatokkal. Azokkal az önkormányzatokkal, akik erejükön felül, anyagilag is segítik a rendőrség munkáját. Nagyon sok esetben az alapműködésen kívüli plusz dolgokban tudnak segítséget nyújtani. Még több járőrszolgálat finanszírozásához, akár üzemanyagban, vagy egyéb más költségek, technikai segítségek formájában. Fontos a közrend, a közbiztonság, ez eddig is elhangzott. Meggyőződésem, hogy a közbiztonság, értéknövelő tényező, hiszen ott, ahol közbiztonság van, az emberek szívesen laknak, oda szívesen mennek a vállalkozások, és talán több munkahely is teremtődik. A másik legfontosabb kérdés a munkahely. Rengeteg olyan ember van, aki nem talál munkát. Én magam is boldogabb vagyok, ha inkább a munka világa felé vezet majd a társadalom, hiszen akkor kevesebben törik majd a fejüket, miből fognak megélni a hónap végén, és kevesebben törik majd a fejüket a zsiványkodáson.  A mi feladatunk az, hogy azokkal a jóérzésű emberekkel kart – karba öltve tudjunk együtt dolgozni, akik például ma is itt vannak. Hiszen úttörő mozgalomnak lehetünk szemtanúi. Maga a SZEM mozgalom már nem úttörő, de a kezdeményezés, ami Törökszentmiklóson elindult, az mindenképpen példa értékű lehet. Gondoljunk bele, valóban hálás dolog egy – egy körzetért felelősséget vállalni? Esetenként nem, mert plusz munkával, felelősséggel jár. Akik ezt vállalják, azok a közösségnek megbecsült emberei kell, hogy legyenek!”

Markos György, az OPSZ külkapcsolatokért felelős elnökhelyettese beszédét úgy kezdte: „Mik vagyunk mi civilek? Mit teszünk mi? Mikor mi ezt elkezdtük az ezerkilencszázhetvenes évek közepén, megtanultunk azt, hogy mindenért küzdeni kell. Hogy a másokért való tenni akarás alázatra nevel, akár a küzdősportok. Mindig jön egy jobb. Én egy egyszerű harcosa vagyok annak, hogy sportolj és ne az aluljáróba, vagy a diszkóba vidd le a dühödet. Gyakorló középiskolai tanár voltam, ezért nagyon hiszek a humanizmusba, hiszek a gyerekekben. Az nem tűrhető dolog, hogy nincs tolerancia egymás iránt, például, hogy jön a szülő az iskolába és megveri a tanárt. Ez nem jó senkinek, hiszen a pedagógus közfeladatot lát el és minket nevel. Régen talán más volt a helyzet. Én még azt tanultam, tisztelni kell, nem csak az öregeket, az idősebbeket is. Ma is meg kell adni egymásnak a tiszteletet. Ma is érvényes az, hogy a „tízparancsolatot” kötelező erkölcsként kell kezelni. Olvasni és tanulni kellene belőle. A polgárőrség nem azért szerveződött, mert unatkoztunk, vagy mert a rendőrségnek megirigyeltük a munkáját, hanem azért, hogy tegyünk valamit és bátran merjünk sötétedés után is hazamenni. Valóban, a bűncselekmények elkövetésének a száma megemelkedett, a bűnözők brutalitása fokozódik. Az Amerikai Egyesült Államok jogállam, hatalmas hadsereggel, mégis negyven embert lőnek le egy iskolában. Mit tudunk tenni? Alapszempont és érzékeny pont, a gyerek és az időskorúak. Hogyan tudjuk megvédeni azokat az idős embereket, akikhez becsöngetnek idegenek mit a rendőrség és kérik, mutassák meg a készpénzüket, mert valószínűleg hamisak. Embereknek a megspórolt ezreseiket viszik el, ami talán a temetésükre van félretéve. Mit tehetünk? Az egymásra való figyelés segíthet, hiszen ha reccsen az ajtó Erzsi néninél nem biztos, hogy javítják, inkább lehet, hogy betörnek. Nem az a helyes magatartás, hogy odamegyünk >>hé maga mit csinál<< hanem meg van a megfelelő telefonszám amit hívni kell. Mi annyit szoktunk tenni a kerületben ahol lakom, ha a polgárőrökkel járőrözünk, röpcédulákon szórjuk szét a csatornázási művek, gázművek, rendőrség telefonszámát. Felhívjuk a figyelmet arra hogy néz ki egy hivatalos igazolvány, nem szabad beengedni senkit a lakásba. Nem kell minden esetbe félni az igazolványtól, csak ismerni kell milyen az. Segíteni kell az embertársakat, felvilágosítani arról mivel állnak szemben és mik a jogaik. Nem minden esetben kell karate bajnoknak lenni, sokszor idősebb hölgyek a rátörő betörőket elűzik, mert van bennük kurázsi, észreveszik, mit kell tenni. Bár nem szerencsés egy fegyverrel hadonászó emberrel szembeszállni, de a társadalom ereje sok esetben meghatározó. A polgárőrség szerepe itt válik fontossá. Mi, akik gyárilag vagyunk hülyék, nem azért vállalunk felelősséget másokért, mert unatkozunk, hanem van egy érzetünk, hogy ha teljesen elidegenedik a társadalom, az egy rettenetes törés lenne. A polgárőrség nem szabadcsapat, nem akarunk partizánosat játszani, csak a saját portánkon söpörni. A lakosságtól jön az információ, ami nélkül mi is sem, és a rendőrség sem jut semmire. A polgárőrség, civil társadalom, meg lehet bízni benne. Tud segíteni a nagy és kis közösségekben vagy akár a tanyavilágban is. Ha a SZEM elindul, és rájövünk hogyan működik, egyre inkább bátorságot kapunk. Ha csináljuk, akkor kevesebb ember fog áldozatul esni a bűnözésnek.”

A gyűlésen Kolozsi József megjelölte azokat a polgárőröket, akik mint területi felelősök összetartják a lakókörzetükben a SZEM-es aktivistákat, tartja velük a kapcsolatot, ha kell információkkal, szakmai ismeretek átadásával segíti a lakosságot.

A SZEM mozgalom életképességét és sikerességét tükrözi az is, hogy már ott a helyszínen volt érdeklődő, aki a hallottak alapján úgy döntött szeretne belépni a polgárőrségbe és aktív tagja lenni a Szomszédok Egymásért Mozgalomnak.

 

A gyűlés második részében egy könnyed hangvételű műsorral kedveskedtek a szervezők a jelenlévőknek, melyben népdal, magyar nóta, operett dalokat hallgathattak meg.

 

 

(Lőwinger Zoltán)